Somlószőlős önkormányzati épületek

Egy elhibázott faapríték kazános rendszer átalakításának módjait járjuk körül különös tekintettel a puffer hatékony bekötésére. Az alkalmazott megoldás eltér a szokásostól, de megvalósítja a három fontos üzemállapotot:

  1. Direkt fűtés a puffer megkerülésével
  2. Puffer felfűtés rétegezett forró vízzel
  3. Fűtés pufferról

Jelenleg két rendszer üzemel: külön iroda rendszer és külön óvoda rendszer.

Fő egységek körönként:
1 db faapríték kazán (IRSA-THERM 35)
1 db puffer
1 db gázkazán
radiátoros fűtési rendszer

Gyártó által ajánlott kapcsolási rajz
Gyártó által ajánlott kapcsolási rajz


Ingyenes elvi vázlat javaslat
Javaslatom a kapcsolási rajzra

Főbb eltérések:

  1. Motoros szelep a puffer bekötésnél
  2. Puffer fölső bekötés a puffer tetején, és nem a legfelső oldalsó ponton
  3. Alsó bekötések szétválasztása
  4. Visszacsapó szelepek beépítése
  5. Radiátor oldali keverőszelep elhagyása
  6. Kazánvédő keverőszelep beépítése
  7. Radiátor szivattyú a hideg ágban
  8. A vezérlés termosztátok helyett univerzális szabályzóval
  9. Gázkazán is szerepel az igénynek megfelelően

Indoklás

  1. Ha a két szivattyú szállított vízmennyisége nem egyezik meg pontosan, akkor a puffer felé is áramlik víz. Vagyis akkor is fűtjük a puffert, ha még a házat kellene fűteni, vagy pedig az is lehet, hogy a pufferből hideg vizet keverünk a fűtési előremenő vízbe. Extrém spórolás esetén elhagyható, akkor a gyártó rajzát követjük ebből a szempontból.
  2. Ha oldalt kötjük be a puffert fönt, akkor a bekötés fölötti részt is fel kell minden nap fűteni, de kihasználni nem tudjuk soha.
  3. Ha csak az egyik szivattyú üzemel, így kevésbé tud a másik körbe belekeverni
  4. A visszacsapó szelepek is segítenek ebben, de azért is kellenek, hogy a kétféle kazán ne tudja egymást fűteni.
  5. Rézcsöves szerelés miatt felesleges
  6. Védi a faapríték kazánt és a kéményt az elkormosodástól és lehetővé teszi a víz rétegződését a pufferben. Ezzel a szeleppel a puffer tetejébe mindig kb 70°C-os víz kerül, alatta lesz a hideg víz egy éles elválasztó vonallal. Így amikor vissza akarjuk nyerni a hőt a pufferből , fűtésre alkalmas a víz hőmérséklete akkor is, ha a puffer nincs tele hővel. A szelep nélkül a pufferben nagyjából egyenletes hőmérsékletű lesz a víz, sok esetben nem elég meleg ahhoz, hogy fűteni lehessen vele.
  7. Kiméljük a szivattyút a melegtől amennyire lehet (egyébként a gyártó rajzán a kazán szivattyú tévesen fordított irányba nyom)
  8. Ha nem tudnánk olyan PLC-t gyártani amilyet csak akarunk, akkor mi is termosztátokkal és relékkel szenvednénk, de szerencsére tudunk.

Javasolt kazánház elrendezés
Javasolt kazánház elrendezés


Második javaslatom
Második javaslatom. Vonjuk össze a két rendszert.
Jelentős többletköltség nem keletkezne: eggyel kevesebb szivattyú de eggyel több motoros szelep. Illetve két kicsi szabályzó helyett egy nagy. De mit nyernénk:

  • Bármivel lehetne fűteni bármit. Tehát ha például mindkét faapríték kazán leáll, és ráadásul az egyik gázkazán is meghibásodik, akkor is lehet mindkét épületet fűteni az egyetlen működő gázkazánnal. Illetve ha például nincs gáz, és ráadásul az egyik faapríték kazán sem működik, akkor is tudunk mindent fűteni az egyetlen működő faapríték kazánnal. A kazánok indítása automatikusan történik, nem kell kézzel csapokat átállítani. Gázkazánnal puffer felfűtés természetesen nem lehetséges.
  • A puffer kapacitás is összevont lesz. Vagyis ha az egyik puffer kimerül, akkor nem kell elindítani a megfelelő gázkazánt, amíg mindkét puffer teljesen ki nem merül.
  • Nem fordulhat elő, hogy az egyik épülethez tartozó mindkét fajta kazán leáll, és így az az épület fűtés nélkül marad.
  • Két kisebb PLC helyett egy nagyobb lenne, amire már érdemes lehet egy online modult telepíteni távoli üzemellenőrzés céljából.

Harmadik javaslatom
Még egy variáció.
Az előzőnél kettővel kevesebb motoros szelep kell, de eggyel több szivattyú. Viszont a szivattyú már megvan.

  • Hátrányként értékelem, hogy elvben elképzelhető a gázkazánnal történő puffer felfűtés, de a szabályzó programozásával ez kiküszöbölhető
  • Hátránya továbbá, hogy puffer felfűtés közben a radiátorok felé is mehet egy kis fűtővíz. Ez azonban nem igazi probléma, mert az épületek hőn tartását szolgálja.
  • Épületenként külön szivattyú gyorsabb felfűtést eredményez

Negyedik javaslatom
Még egy variáció, illetve egy kis kiegészítés.
VRG 131
Ezt a típust (VRG131) keverő illetve osztószelepnek árusítják 90 fokos elfordulással. De maga szelep körbeforgatható, így egy 180 fokos elmozdulásra alkalmas mozgatóval az ide szükséges három áramlási irány kialakítható.

  1. egyenesen a kazánoktól az épületek felé
  2. balról lefelé: kazánoktól a puffer felé
  3. jobbról lefelé: puffertől az épületek felé

A puffer előtti motoros szelep helyett ezt a háromjáratú szelepet használjuk. Előnyök, hátrányok:

  • Kicsit (vagy jóval) drágább, mint a sima motoros szelep.
  • Bonyolultabb megoldani a vezérlését, mert három állása van
    1. Puffer felfűtés
    2. Házak fűtése kazánról
    3. Házak fűtése pufferről
  • De teljesen rendezett áramlási irányokat teremt egyetlen szeleppel, amit egyébként három külön szeleppel lehetne megoldani.

Ötödik javaslatom
Ugyanaz pepitában, figyelembe véve a készülékek tervezett térbeli elhelyezkedését egymáshoz képest.


Hatodik javaslatom
Még egy apró csinosítás.
Helyezzük át a puffer útváltó szelepét az előremenő ágból a visszatérőbe. Így sokkal alacsonyabb hőmérsékleten kell majd dolgoznia, és így várhatóan hosszabb lesz az élettartama.
Illetve ami eddig kimaradt: a gázkazánok illetve a faapríték kazánok szivattyúinak védelmére illik szennyfogó szűrőt beépíteni. A radiátorok elé viszont nem teszünk külön szűrőt. Ne essünk túlzásba!



Tovább az eszköztárra