A szocializmus alatt sokfelé használtak főleg lakótelepeken ilyen gépeket. Annak idején a gépeket még az örökkévalóság számára gyártották. Ma már a technika fejlődésével a gyártók képesek úgy legyártani a gépeket, hogy azok kb öt évig megbízhatóan működjenek, de utána villámgyorsan tönkremenjenek úgy, hogy ne legyen érdemes javítani. Jó példa erre a műanyagból gyártott mosódob csapágyház. Miután meghibásodik a csapágy, a csapágyház is berágódik, és ezért nemcsak a néhány száz forintos csapágyat kell cserélni, hanem a javítás máris annyiba kerül, mint egy fél mosógép.
Ezek a szovjet mosógépek azonban robusztus kivitelük miatt nem azért kerültek ki a használatból, mert meghibásodtak, hanem inkább azért, mert gazdaságtalanná vált az üzemeltetésük. Használtan még itt-ott fellelhetőek
Mivel nem csinálunk teljesen új vezérlést, hanem a régit alakítjuk át, néhány kompromisszumot el kell foganunk:
A mosás indításakor feltölti magát 40 fokos vízzel. Ezt úgy éri el, hogy a feltöltés folyamán meleg vizet ereszt be, amíg a mosóvíz hőmérséklete el nem éri a 40°C-ot. Ezután hideg vizet ereszt be, amíg a víz hőmérséklete vissza nem esik 38°C-ra. Ezután megint meleg vizet ereszt be. Ez így megy addig, amíg a vízszint eléri a beállított magasságot.
A 60°C-os termosztátot is belekombináljuk a vezérlésbe. Így elérjük, hogy a 40°C-os termosztát meghibásodása esetén sem fűtjük 60°C fölé a vizet
Öblítéskor már csak hideg vizet használ.
A vízellátást nem kell átalakítani.
Átalakítás előtt a kapcsolási rajz így néz ki:
Vjatka avtomat kapcsolási rajz. Forrás:elremont.ru(kisebb pontosításokkal)
Átalakítás után a kapcsolási rajz így módosul:
Vjatka avtomat kapcsolási rajz átalakítás után. Apirossal jelzett vezetékek módosulnak.
Új alkatrészt nem építettünk be az IR jelű időrelétől eltekintve, így a költség minimális.
Sőt, ha valaki rászánja magát az átalakításra, és beéri egy használt, de működőképes időrelével, annak egy megfelelő ingyen időrelét (Siemens 7PU4620) bocsátok a rendelkezésére.