A sík napkollektor és a vákuumcsöves kollektor összehasonlítása

A sík napkollektor vagy a vákuumcsöves napkollektor a jobb?

Mindkettőnek vannak előnyös tulajdonságai a másikkal szemben. Nézzük, melyek ezek:

Téli üzem

  • A vákuumcsöves napkollektornak télen kisebb a teljesítménycsökkenése, de télen kevés a napsütéses órák száma, így ez az előny kevéssé érvényesül.
  • A síkkollektornál gyengébb hőszigetelés miatt a téli üzem korlátozott, csak előmelegítés lehetséges. A hőszigetelt üveges napkollektor télen is jól teljesít.

Esztétika

  • A vákuumcsöves napkollektor ad a háznak egy enyhe futurisztikus jelleget.
  • A síkkollektort esztétikusan a tetőbe vagy falba lehet integrálni, habár ez megnöveli a költségeket.

Élettartam

  • Egyesek szerint a vákuumcsöves napkollektorból idővel elszökik a vákuum, a sík napkollektornál ilyen veszély nincs.
    Sérült vákuumcső
    Sérült vákuumcső
  • A heat-pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektor hőleadó feje nyáron állásidőben annyira fölhevül, hogy cirkuláció beindulásakor jelentkező hirtelen lehűléstől megrepedhet. Sajnos már többször előfordult, hogy olyan kb tíz éves vákuumcsöves kollektorhoz hívtak javítani, ahol a házigazda arra panaszkodott, hogy a teljesítmény jelentésen lecsökkent az évek alatt. Elméletileg a kiszerelt csőről meg lehet állapítani, hogy jó-e, de nekem a gyakorlatban nem sikerült. Az egyik helyen az összes csövet kiszereltem és kitettem őket egymás mellé a tetőn a napra. Fogdostam a heat pipe-ot a végükön, de nem találtam érezhető különbséget közöttük. Azért a javítás csak az összes cső cseréjével, vagy pedig teljes panelcserével oldható meg. Vagy keresni kell egy nálam okosabb szakit, aki megállapítja, melyik cső rossz. De az is lehet, hogy az összes cső rossz.
  • Egyes vákuumcsöves napkollektorok üvegcsövei szilikongyűrűvel tömítettek, ezek néhány év alatt elöregedhetnek. A síkkollektornál ilyen alkatrész nincs.

Túlmelegedés

Nyári időszakban, főleg ha magára marad a rendszer amikor nyaralni mennek, a rendszer túlmelegedhet. A sík kollektor éjjel alkalmas a rendszer visszahűtésére, de a vákuumcsöves kollektor vesztesége oly kicsi, hogy hűteni nemigen lehet vele. Erről részletesebben itt olvashat.

  • A nyári extrém túlhevülés miatt a rendszer elemei fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Ebből a következő problémák adódnak:
  • a vákuumcsöves rendszer hajlamos az elsavasodásra, ezért a fagyállót gyakrabban (esetleg évente) kell cserélni.
  • Ha ezt nem teszik, akkor a savas fagyálló belülről marja szét a rendszer alkatrészeit, és előbb-utóbb valami kilyukadhat
  • A napkollektor hőmérséklet érzékelője is túlmelegedhet, és tönkremehet. Itt általában Pt1000 típusú szondát használnak. Ha olyat építenek be, amelyik csak 180°C hőmérsékletet bír, az esetenként könnyen túlmelegszik és tönkremegy. A 250°C hőmérsékletig használható Pt1000 szonda viszont már jóval drágább.
  • A szolár légtelenítő is csak 180°C-ot bír általában, ezért automata légtelenítőt gyakorlatilag lehetetlen beépíteni.
  • A vákuumcsöves kollektor csekély hővesztesége miatt a szabályzókba épített hűtési funkciók alig működnek, ezért ha nyáron elmennek egy hétre nyaralni, a hőmérséklet károsan megnő.
  • A síkkollektort nyáron is nyugodtan magára lehet hagyni, nem kell attól tartani, hogy túlhevül, amíg mi nyaralunk. Ennek feltétele, hogy a szabályzó gondoskodjon a rendszer hűtéséről.
  • A síkkollektorra nyári túlhevülés nem jellemző.

Ár

Rendszer nyomása

  • Esetenként a vákuumcsöves napkollektor nem helyezhető nyomás alá. A meleg víz a tetőn elhelyezett tartályból gravitációsan folyik a csapokhoz. Ezért a meleg víz csak lassan folyik, és télen fagyveszély léphet fel.

Üzemeltetési költség

  • A síkkollektorra a nyári túlhevülés nem jellemző, a rendszer nem hajlamos az elsavasodásra, a fagyállót ritkán kell cserélni.
  • A vákuumcsöves kollektorban a fagyálló, főleg ha a vezérlés nem gondoskodik a hűtésről, hamar elsavasodik, a fagyállót akár évente lehet cserélgetni.

A fagyálló ellenőrzéséről itt olvashat

Kapcsolódó cikkek:

Tovább az eszköztárra