Abból kel kiindulni, hogy ha süt a nap, akkor nem szabad – legalábbis véleményem szerint – magára hagyni a napkollektort mondván, majdcsak elviseli. Hanem meg kell határozni egy max hőmérsékletet, ami fölé nem engedjük. Ez az, amit egyetlen gyártó sem ad meg.
Valójában nem csak a napkollektort féltem annyira, hanem inkább a fagyállót. A fagyálló sem olcsó, ráadásul belülről tudja tönkretenni a rendszert. Sajnos a fagyálló forgalmazója sem nyilatkozik arról, hogy meddig szabad a fagyállót hevíteni.
Azt viszont tapasztalatból tudom, hogy a fagyálló egy idő után nagyon csúnya tud lenni: fekete, üledékes és savas. Ez részben a gondatlan üzembe helyezésre vezethető vissza, de a rendszeres túlhevítés is megteszi a magáét. Az üledéket el lehet távolítani, de a savat már jóval nehezebb, ezzel nem próbálkoznék.
De hová? Legtöbb esetben csak a bojlerbe lehet.
Nyáron a bojlerben kívánt hőmérséklet lehet alacsony pl 45 fok. Tehát csak eddig fűtünk. E fölé csak akkor megyünk, ha a kollektor eléri a beállított max hőmérsékletet.
Ezek a módszerek akkor használhatóak, ha a szabályzón a megfelelő üzemállapot beállítható. A mi szabályzónkkal szinte bármilyen üzemmód kialakítható. De persze lehet szenvedni termosztátokkal, relékkel is.
Ha a rendszer olyan, nyáron egy kissé el lehet rontani a szigetelését. Például le lehet venni a könnyen rápattintható fagyálló oldali csövekről a szigetelést.
Hungarian
English
French
German
Polish
Spanish