TARTALOM:
Először is ki kell választani, hogy melyik tetőfelületre kerüljenek a napkollektorok. Lehetőség szerint a déli irányhoz legközelebbi tájolású tetőfelületet kell választani. Figyelembe kell venni, hogy van-e elegendő hely a napkollektoroknak. Célszerű az alsó esővető részt (általában 3 sor cserép) szabadon hagyni, hogy a napkollektorok a tető síkjára rásimulhassanak. Célszerű továbbá a kúpcserép alatt 2 sort elhagyni, mert így nem kell a kúpcserepet megbontani. Két napkollektornak körülbelül 2,5 méter széles és 2,5 méter magas szabad hely szükséges a felszereléshez.
Figyelem!
A tetőn történő munkavégzést fokozott óvatossággal kell végezni, szigorúan betartva a mindenkor érvényes munka- és balesetvédelmi előírásokat.
A napkollektorok pontos helyének kijelöléséhez figyelembe kell venni a csőbeállások helyzetét. A napkollektor egység pontos befoglaló méretét úgy kapja, hogy a napkollektorok között a csatlakozások miatt kihagy 19 cm helyet. Így bejelölheti a napkollektor egység sarkait.
Ha tetőn a cserépre szereli a napkollektorokat és tetőtartót használ, akkor az érintett területről nem kell leszedni a cserepet, csak akkor, ha az nagyon rossz minőségű, és félő, hogy eltörik. Ez esetben le kell cserélni a cserepet legalább a napkollektorok alatt és minden irányban kb fél méterrel túlnyúlva.
Cserépcsere, csak nagyon ritkán szükséges
A napkollektorokat úgy kell elhelyezni, hogy a csatlakozó csövekkel be tudjon állni a padlásra a szellőzőcserepeken keresztül. Vízszintes irányban kb 10 cm hely szükséges a rákanyarodáshoz, és függőlegesen is.
Ha nem akar vagy nem tud szellőzőcserepet vásárolni, hagyományos hornyolt cseréphez készíthet szellőzőcserepet bádoglemezből is. Bramac betoncserép esetén ha nincs szellőzőcserép, akkor fúrja ki a cserepet a közepe táján a púp tetején, és ott bújjon be a csővel. Bramac cserép esetén ha nem akar szellőzőcserepet vásárolni, akkor beázás ellen egy formára igazított bádoglemezzel védekezhet.
Csőbeállás szellőzőcserép helyett bádoglemezzel
Hornyolt szellőzőcserép helyettesítő bádoglemez műhelyrajz
Bramac szellőzőcserép helyettesítő bádoglemez műhelyrajz
A napkollektor-tartók két sor cserép között bújnak ki. A felső sor cserepet szedje le. Helyezze fel megerősítő léceket a napkollektor-tartók rögzítéséhez. A léceket a szarufákhoz csavarozza az 5×80-as csavarokkal. A lécek magasságát hézagoló fa lapocskákkal állítsa be, melyeket a szarufa és a lécek közé dug be a csavar betekerése előtt. A megerősítő lécekre csavarozza a napkollektor-tartókat az 5×25-ös csavarokkal.
Lécek a tetőn: ezekhez rögzítjük a napkollektor-tartókat
Ezután az alsó napkollektor-tartók helyét jelölje be, de még ne szerelje fel. A bal oldali napkollektor bal alsó sarkától kb 10 cm-re jobbra legyen az első napkollektor-tartó. A napkollektor-tartó az alsó cserép mélyebb részére simuljon. Ha a napkollektor-tartó púpra esik, tegyük kicsit odébb.
A második napkollektor-tartó a bal oldali napkollektor jobb alsó sarkától kb 10 cm-re balra essen, és így tovább.
Ezután mérje meg, hová esnek majd a fölső napkollektor-tartók. Úgy állítsa be az alsó és fölső sort, hogy a kettő közül valamelyik csak kb 2 cm-t lógjon ki a fölötte lévő cserép alól. Hogy ez az alsó vagy a felső sor lesz-e, azt úgy döntse el, hogy megnézi, a másik sor napkollektor-tartó mennyire lóg ki. Azt a változatot válassza, amelyiknél a kilógás kisebb.
Végül ellenőrizze le még egyszer, hogy a csőbeállások jó helyre esnek-e. Ha minden rendben, lecsavarozhatja az alsó sor napkollektor-tartót.
Az alsó tetőtartó felszerelése
Az alumínium napkollektorok összes csonkjára helyezze fel az acél védőhüvelyt. Ez akadályozza meg, hogy a csonk szétnyíljon a kúpos fittingektől.
A napkollektor csatlakozó meneteket járassa meg egy kúpos horganyzott fittinggel.
A napkollektorok nem használt csonkjait dugózza le ¾¨-es krómozott dugóval.
Ahol a napkollektorok egymáshoz csatlakoznak, tekerjen ¾¨-es krómozott közcsavart. Ügyeljen rá, nehogy ferdén kapassa rá a menetet. Célszerű egy másik belsőmenetes fittinggel (pl hollandi) betekerni, mert akkor jobban látja, hogyan áll egyenesen a fitting. A közcsavar egyik fele recézett, erre tekerje a tömítőzsinórt vagy kócot, a másik vége esztergált, ide kerül majd a tömítés.
A krómozott közcsavar betekerését célszerű egy másik fittinggel együtt végezni.
A pontos hely kijelöléséhez figyelembe kell venni a csőbeállások helyzetét. A napkollektor egység pontos befoglaló méretét úgy kapja, hogy a napkollektorok között a csatlakozások miatt kihagy 19 cm helyet. Ezek után a döféspontokat kell megfelelően elhelyezni a tetőn. Egyik döféspont se essen szarufába, sőt, lehetőség szerint annak 10 centiméteres környezetébe se.
Próbálja a döféspontokat úgy elhelyezni, hogy a vízszintesen haladó csövek a tetőlécek között nagyjából középen haladjanak el. Ez persze alul és fölül egyszerre valószínűleg nem sikerül, de egyik cső se érintse a cseréplécet. Ha tavasztól őszig rendszert szerel, akkor 2% lejtés mindenképp szükséges a napkollektoroknak az alsó kiállás felé.
Ha tetőbe integrálja a napkollektorokat és tetőbádog készletet használ, akkor az érintett területről le kell szedni a cserepet.
Vízszintes irányban úgy helyezze el a lemezeket, hogy a döféspontoktól oldalra körülbelül ugyanannyit nyúljanak túl.
Függőleges irányban a fölső bádog fölső, merőlegesen meghajtott élét a fölső döféspont fölötti tetőléc tetejével egy-vonalba szerelje. A fölső lemezt rakja föl először.
Az alsó lemez egy kicsit szélesebb, mint a fölső, így az alá be tudja csúsztatni méghozzá úgy, hogy a széleken a visszahajtások egymásba csússzanak. Az alsó lemezt annyira tolja föl, hogy az alsó döféspont alatti cserépsorra az esőt biztonsággal levezetve rálógjon.
Ha fent vannak az alsó napkollektor-tartók, és a napkollektorokban is bent vannak a közcsavarok illetve dugók, akkor a napkollektorok alatti tetőfelületen rakja vissza a cserepeket a helyükre. Ezután húzza föl a napkollektorokat a helyükre. Ehhez szükséges egyrészt egy hosszú kötél vagy heveder, amit ráköt a napkollektor tetejére áthurkolva a fölső csatlakozások alatt. Másrészt szükség van két emberre a tetőn, akik fölhúzzák, és még egyre, aki lent útjára bocsátja. A fölhúzás vonalában, ha lehet, támasszon egy létrát a tetőnek, hogy azon csússzon fel a napkollektor.
A napkollektor felhúzása
A fölhúzott napkollektorokat csúsztassa rá az alsó tetőtartókra pontosan oda, ahová majd véglegesen kerülnek. Ezután szerelje be az összekötő csövecskéket az inox hollandikkal a napkollektorok közé. Egyelőre csak kézzel húzza meg.
A napkollektor összekötő csövecske
Rögzítse a napkollektorokat az alsó tetőtartókhoz. Tartónként legalább öt popszegecset használjon.
A napkollektor rögzítése alulról
A fölső tetőtartókat illessze a napkollektor teteje fölé a helyükre, és rögzítse le az alsóhoz hasonló módon.
A napkollektor rögzítése fölülről
Az Ariston bojlert a szokásos módon rögzítse a falon. Lehetőség szerint legalább M12-es átmenő csavart (menetes szárat) használjunk és ellenőrizze, hogy a fal elég teherbíró-e.
Az ariston bojlerhez célszerű tartót gyártani
Ellenőrizze, hogy az oldalsó -belső hőcserélőhöz tartozó- csonkok is hozzáférhetőek, a bekötésük megvalósítható.
Próbálja a bojlert úgy elhelyezni, hogy a legtávolabbi meleg-víz csap se essen túl messze tőle.
A tároló helyének kiválasztásakor vegye figyelembe, hogy az alapzatnak, födémnek el kell bírnia a bojler és a víz súlyát. A bekötési csonkok szerelhetőek legyenek. Ha a bojler fölső alaplapos, akkor legyen fölötte elegendő hely az alaplap leszereléséhez, mert tisztítani ezen keresztül lehet majd, és az anódot is így lehet majd cserélni.
Próbálja meg a tárolót úgy elhelyezni, hogy a legtávolabbi meleg-víz csap se essen túl messze tőle.
A Hajdú bojlert feszültségmentesítse, ürítse le, és az alsó műanyag fedelet és a régi alaplapot szerelje le. A bojler test belsejét tisztítsa ki, és hagyja kiszáradni. Ellenőrizze, hogy a belső bevonat mindenhol sértetlen-e. A peremet finom dörzspapírral tisztítsa meg, de úgy, hogy a bevonat ne sérüljön.
Ezután az alaplap tömítés mindkét oldalát kenje be vékonyan sziloplaszttal, és az új alaplapot szerelje fel. Ügyeljen rá, hogy földelő lemezke jó helyre kerüljön, illetve a csőspirál bekötések alulról hozzáférhetőek legyenek.
Az alsó műanyag fedélre készítsen két (dupla hőcserélőnél négy) furatot pontosan a csőspirál csatlakozók alá a sablon segítségével. Ezeken tudja majd átfűzni a flexibilis bekötőcsöveket.
A műanyag fedél kifúrása sablonnal
Sablon a műanyag fedél kifúrásához
Szerelje fel a flexibilis bekötőcsöveket, fűzze át a műanyag fedélen. Ellenőrizze, hogy a csövek nem érintkeznek villamos szerelvényekkel.
Töltse fel a bojlert vízzel, és ellenőrizze, hogy nincs-e szivárgás.
Figyelem!
A villanyszerelést fokozott óvatossággal kell végezni, szigorúan betartva a mindenkor érvényes munka- és balesetvédelmi előírásokat.
A Hajdú bojler alaplapba az érzékelő hüvelybe fűzze be alulról az érzékelőket,
Ha univerzális szabályzót is használ, akkor először annak az érzékelőjét kell befűzni. Ha a szabályzónak két bojler érzékelője van (alsó, felső), akkor mindkettőt be kell fűzni.Ezután következik a régi hőfokszabályzó érzékelő patronja és végül legalulra kerül a hőkorlátozóé.
A hőkorlátozó sajnos nem kerülhet a régi helyére, mert a hőcserélő bekötő csövei miatt nem fér oda. Kissé oldalra elhúzva kell elhelyezni, de gondosan le kell szigetelni.
Kösse be a földeléseket. Le kell földelni a következőket:
Kösse be az elektromos vezetékeket. Ha sérült, túlmelegedett vezetékeket talál, cserélje ki.
Villanyszerelővel ellenőriztesse a bekötést és kapcsoltassa vissza az áramot,
Ellenőrizze le, hogy működik-e a villamos fűtés. Ha éjszakai áramról működik, és épp nem adnak áramot, akkor ez szinte lehetetlen. De ha van áram, akkor látja, hogy világít-e a bojleren a piros lámpa, illetve látja a villamos fogyasztásmérőn, hogy van teljesítményfelvétel (pörög az óra).
Ha nem csöpög a bojler sehol és a villamos fűtés is rendben működik, akkor szerelje vissza a műanyag fedelet.
A fedél felszerelése
Keressen a napkollektor állomás számára megfelelő helyet. Elhelyezheti például a kazánházban, ha van, és nem esik messze, de elhelyezheti a padláson is.
Szerelje össze a napkollektor állomást ahogy a képen látható. Ha a helyi adottságok másként kívánják, akkor a csonkokat bátran megcserélheti. Arra viszont ügyeljen, hogy a szivattyú ne kerüljön a napkollektor állomás fölé mert az a légtelenítést megnehezíti. Alá kerülhet egy könyökkel, sőt az a jobb.
A szivattyút csak engedélyezett szerelési helyzetben szabad beépíteni, mert különben az élettartama csökkenhet, továbbá a garancia érvényét veszti. Az engedélyezett szerelési helyzetek a szivattyú beépítési útmutatójában megtalálhatóak.
Szerelje fel 4 csavarral a falra (oszlopra stb.).
A napkollektor állomás a tartály mellett
A napkollektor állomás a padláson
A biztonsági szelep alá kármentőnek tegyen egy műanyag vödröt vagy legalább 5 literes flakont, hogy ha esetleg lefúj a szelep, ne menjen kárba a fagyálló, és ne okozzon beázást.
Állítsa be a tágulási tartályon a nyomást. Ha az üzemi nyomás 2 bár lesz, – ahogy mi javasoljuk – akkor a tartály nyomását 1 bárra kell állítani. De akkor, amikor a rendszer vízoldalon még nincs nyomás alatt vagy a tágulási tartály még fel sincs szerelve! Így üzem közben kb. félig lesz a tartály fagyállóval.
A gyári nyomás általában 2 bárnál magasabb, tehát nem pumpálni kell bele (ami egyébként autópumpával vagy benzinkútnál megoldható), hanem le kell egy kicsit ereszteni belőle. Nyomásmérő nélkül ne álljon neki.
Érdemes átfutni a napkollektor bekötésről szóló cikket.
Kösse össze az egységeket a megfelelő elvi rajznak megfelelően:
A napkollektorok tetejétől flexibilis inox csővel álljon be a padlásra folyamatos emelkedéssel a padlás felé. Itt az inox csövet T-be kösse egy légtelenítővel.
Légtelenítő bekötése (balra inox, jobbra vascső)
Fagyállós rendszereknél induljon el folyamatos lejtéssel ½¨-es vascsővel a hőcserélő teteje felé. A vascső nyomvonal legalább 3 méter hosszú és ne horganyzott cső legyen, hanem fekete fűtési vascső. A vascső azért szükséges, mert ha esetleg üzemzavar lép fel és leáll a keringés, például áramszünet esetén, akkor újrainduláskor a fölforrósodott fagyállót a vascső némileg visszahűti. A horganyzott cső elektrolitikus korróziót okozhat. A nyomvonal többi részén használhat ötrétegű csövet. A napkollektor alját szerelheti közvetlenül ötrétegű csővel.
Ha rövid a nyomvonal, vagy nem akar bajlódni a vascsővel, akkor a meleg oldalt szerelheti teljes hosszában inox csővel is. Kérésre pontos méretre szabva is tudjuk szállítani 30 m hosszig két végén hollandival.
Termoszifonos illetve meglévő tartályhoz csatlakozó szivattyús rendszernél induljon el folyamatos lejtéssel ½¨-es horganyzott csővel a bojler, illetve tartály felé. A horganyzott cső nyomvonal legalább 3 méter hosszú legyen. A horganyzott cső azért szükséges, mert ha esetleg üzemzavar lép fel és leáll a keringés, például áramszünet esetén, akkor újrainduláskor a fölforrósodott vizet a vascső némileg visszahűti. Az inox cső itt is használható. A nyomvonal többi részén használhat ötrétegű csövet.
Szerelés közben ügyeljen rá, hogy a csövekben, fittingekben dugulás ne legyen. A csövek végét szerelés közben szigetelőszalaggal zárja le. Ha előzetesen beszerelt csöveket köt be, akkor azokat előzetesen öblítse vagy fúvassa át.
Szerelés közben a csöveket folyamatosan szigetelni kell. A fekete hőálló csőhéj a bordás csőre való. A napkollektor kilépő csonkjára kösse a bordás csövet, amivel a szellőzőcserépen vagy bádogon át bebújik a padlásra. A szellőzőcserépig terjedő szakaszra kívülről is és belülről is rá tudja tolni a megfelelő hosszúságú darabot úgy, ha a hollandiba ideiglenesen beteker egy 3/4″ fittinget. A vascsőre a 22-es kasírozott kőzetgyapot szigetelés kerül. Ezt csak akkor rakja fel, ha a vascsövet a bilincsekkel már rögzítettük. A bilincseknél a ragasztófóliát vágja be. A 28-as kasírozott kőzetgyapot szigetelés a napkollektorok közötti összekötésekre, a ki és belépőcsonkra illetve a dugókra kerül.
Napkollektor összekötőcsövek szigetelése
A toldásokat tekerje körbe alumínium szalaggal. A szürke csőhéj az ötrétegű csőre kerül. Szerelés közben ezeket folyamatosan húzza rá, mert utólag csak felhasítva lehet a csőhéjat feltenni.
A csöveket megfelelő távolságonként rögzíteni kell.
A lejtéseket lehetőség szerint úgy kell alakítani, hogy a légtelenítőtől lejtsen minden cső. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor légtelenítéshez be sem kell indítani a szivattyút. Ha ez nem sikerült, akkor a légtelenítéshez a szivattyút járatni kell és a vizet (fagyállót) pótolni.
Ha nem akar sokat vacakolni a csőszereléssel és nem a lehető legolcsóbb megoldást keresi, akkor a meleg fagyálló vezetéket készítse inox csőből. Ezt a megoldást lehet alkalmazni vákuumcsöves napkollektor esetében is, ahol a hőmérséklet meghaladhatja a 120 fokot is.
A napkollektor hideg illetve meleg oldalára 1-1 darab 1 méteres 3/4″ inox csővel csatlakozzon, amivel bebújik a tetőn belülre.
A hideg csövet innen már szerelheti a fentebb ismertetett módon ötrétegű csővel. Ebben a tartály felől érkező viszonylag hideg víz áramlik, nem melegszik túl.
A meleg csövet viszont szerelje 3/4″ inox csővel.
A napkollektor meleg csatlakozására szerelt inox cső belső végére szerelje fel egy “T” segítségével az automata légtelenítőt.
Automata légtelenítő beszerelése. Egyik oldalon a napkollektor felől érkező cső, másik oldalon a tartály hőcserélő felé induló cső.
Innen kell indulni a hosszú inox csővel. Ennek a végére hozzá való 3/4″ belső menetes hollandi anyát kell töcskölni, amihez célszerszám kell. Mivel ezt valószínűleg nem tudja beszerezni, ezért elengedhetetlen, hogy centiméter pontossággal lemérje a nyomvonal hosszát a “T” idomtól az összes fal és födémáttörésen át a hőcserélő meleg csatlakozási pontjáig. Ha ez az adat megvan, akkor méretre szabott és hollanderrel ellátott inox csövet tudunk adni, amit csak be kell fűzni a helyére. Befűzés előtt a cső végét zárja le, hogy ne menjen be a piszok.
Az inox cső szigetelését utólag kell végezni javaslatom szerint kasírozott kőzetgyapot szigeteléssel. Mivel ezek nem hajlíthatóak, célszerű a csövet a lehetőségek szerint szép egyenesre igazítani. Természetesen ezt a hossz mérésénél is figyelembe kell venni. A megmaradó kanyarokat szakaszonként kell szigetelni.
A rendszer legalsó pontján helyezzen el ürítőcsapot, hogy az esetleges fagyállócsere egyszerűen megvalósítható legyen. Itt helyezze el függőleges helyzetben szerelve a visszacsapószelepet is, amely megakadályozza, hogy a meleg-víz tartály gravitációsan visszafűtse a napkollektorokat.
Visszacsapószelep és ürítőcsap Hajdú bojlernél
Visszacsapószelep és ürítőcsap Heizer illetve Drazice tartálynál
A napkollektor szabályzót víztől védett, jól megközelíthető helyen kell elhelyezni.
Betáplálását éjjel-nappali áramkörre kell kötni kismegszakítóval biztosítva.
A betáp és a szivattyú bekötéséhez legalább 3×0,75-ös, de legfeljebb 3×2,5-es kábeleket kell használni.
A napkollektor érzékelőt a napkollektor kilépő csonkra kell bandázsolni gondosan hőszigetelve.
A napkollektor érzékelő felbandázsolva szigetelés előtt. Így a mérés még pontatlan.
Az Ariston bojlerbe tartályérzékelőt szállítás előtt már beszereltük.
Hajdú bojler alaplapba az érzékelő hüvelybe fűzze be alulról az érzékelőket, Először fűzzük be a napkollektor szabályzó érzékelőjét (vagy érzékelőit) legfölülre. Utána következik a hőfokszabályzó érzékelője és végül alulra a hőkorlátozóé.
Drazice és Heizer tárolóknál az alsó érzékelő hüvelybe fűzze be a tartályérzékelőt.
Ha a szabályzó a bojlertól illetve tárolótól messzebb kerül, és az érzékelő kábelt toldani kell, akkor azt lehetőleg műanyag kötésdobozban végezze, összeforrasztva a kábelereket.
Az érzékelő kábeleken a bekötendő végén rá van írva, hogy az érzéklelő nulla fokon hány ohm ellenállású. Ha bekötéskor ezt a részt levágja, akkor az új kábelvégre gondosan írja rá ugyanazt az adatot, mert esetleges érzékelő csere esetén szükség lehet rá. Hasonlóan járjon el, ha a kábelt toldani kell.
Figyelem!
A rendszer feltöltése előtt ne indítsa el a szivattyút, mert a szárazon futás károsíthatja!
A kész rendszert a kézi pumpa segítségével töltse fel lágy, ioncserélt vagy ozmotikusan tisztított vízzel egy kalibrált edényből és légtelenítsen. Ha a feltöltést PET palackból végzi, akkor az üres palackokat tegye félre, hogy utólag össze tudja számlálni a töltetet. Ha a nyomás elérte az 1 bárt, és a szivattyú már biztosan víz alatt van, akkor rövid (pl 10 sec) időszakokra kapcsolja azt be. A töltést addig folytassa, amíg az összes levegő eltávozott és a nyomás 2 bár lett.
Jegyezze fel, hogy összesen hány liter víz fért a rendszerbe. Ennek 40%át kitevő mennyiségű fagyállót kell majd bekeverni a feltöltéshez. Ellenőrizze, hogy nem szivárog-e valahol a víz. Ha igen, javítsa ki a hibát.
Figyelem!
A feltöltéshez ne használjon hálózati vizet, mert a klórozott víz elektrolitikus korrózióhoz vezethet!
Ezután a szivattyút bekapcsolva átöblítse át a rendszert.
Ha van rá mód, néhány napig , de legalább néhány órán át ezzel a vízzel öblítse át a rendszert. Az öblítés azonban ne tartson 1 hétnél tovább, mert az a rendszer károsodását okozhatja. Ezután eressze le a vizet a biztonsági szelepen illetve az ürítőcsapon át. Erre azért van szükség, mert a napkollektorok belsejében folyatószer maradványok lehetnek, amelyek savas kémhatást okoznak. a víz leeresztésével a savakat eltávolítjuk.
A leeresztett öblítővíz néha meglepően szennyezett
Az öblítővíz kémhatása erősen savas
A mért töltetmennyiség 40%-ának megfelelő fagyállót öntse be a vödörbe, és a kézi pumpával töltse be a rendszerbe. A töltést addig folytassa vízzel folyamatos légtelenítés mellett, amíg a nyomás megint 2 bár lesz, és a levegő elfogy a rendszerből. Így állítsa be a 40%os fagyálló koncentrációt.
A szivattyú elindítása után a légtelenítő(k)ön ellenőrizze a levegőmentességet. Ha nincs már levegő a rendszerben, akkor a szivattyú szinte hangtalanná válik.
A későbbiekben az esetlegesen hiányzó fagyállót csak fagyálló keverékkel szabad pótolni: 40% fagyálló koncentrátumhoz 60% víz.
Ha a lejtés mindenhol megfelelő, akkor a légtelenítőn keresztül az egész rendszer álló szivattyú mellet is lelégtelenedik.
Gyakran azonban ez nem sikerül. Ha nincsenek a rendszerben nagy légzsákok, akkor a szivattyú indításával elindul a keringés és a levegő előbb-utóbb eljut a légtelenítő szelepig és ott távozik. Ha mégsem, akkor jönnek a trükkök:
Az összekeveredett fagyállóból vegyen egy néhány centiliteres mintát egy műanyag edénybe a biztonsági vagy ürítőszelepen keresztül. Egy indikátorcsíkkal ellenőrizze a kémhatást.
A pH értéket a színskálás indikátorpapíron tudjuk leolvasni középen, melynek 7,0 és 8,2 közé kell esnie.
Visszacsurgatós (drain-back) rendszernél a korrózió ellen fokozottan védekezni kell. A rendszerből el kell távolítani az oxigént, különben a rendszer néhány év alatt kilyukadhat. Ezért a rendszert öblítés illetve feltöltés előtt át kell öblíteni, illetve fel kell tölteni nitrogénnel.
Cserépre szerelésnél egyszerűen rakja vissza a cserepeket a helyükre.
Tetőbe integrálásnál a döféspontoknál a hézagokat ki kell nyomni sziloplaszttal, és utána fel kell szerelni a takarólemezeket.
A cserepeket oldalt és fölül vissza kell rakni a helyükre, ahol szükséges méretre kell vágni őket.