Akáxxx Txxx

Akáxxx Txxx leírása átalakított Hajdú bojlerrel
(megrendelő leírása és képei)

Magam egy vegyes rendszert építettem meg, melyben a nap és a fűtési rendszerem adja a meleg vizet. Cser Úrtól az ehhez szükséges alap felszereléseket beszereztem, a kivitelezést azonban egy barátommal együtt valósítottam meg.

A napkollektorokat egy könnyűszerkezetes tető déli, 45°-os oldalára telepítettük.

Mivel a tető kiszellőzését biztosító nyílásokat nem akartam megszüntetni, a tető síkjától 9 cm-re kellett a napkollektor paneleket elhelyezni. Erre külön legyártottam zártszelvényekből a konzolokat, melyek lehetővé teszik a teljesen precíz beállítást. Az alsó konzolokat a gerendába rögzítettem kellő hosszúságú facsavarral, majd a két végén zárt zártszelvényt beléjük fűzve rögzítettem a csavarokkal.

A napkollektor-tartó konzolok

Az alsó napkollektor-tartó konzol 1-1,5 cm-rel nagyobb átmérőjű a vízszintes napkollektor-tartóelemnél, így a vízszintbe állítását nagyon egyszerűen el lehetett végezni. A felső konzolok, amelyek a napkollektorokat tartják szintén szabadon állíthatóak.

Így a napkollektorok összeszerelése, beállítása gyerekjáték volt.

A napkollektorokat a felső konzolokra fémcsavarokkal rögzítettük, tapasztalatként mondom, nem kell előfúrni, az alumínium házba viszonylag könnyen belekapott a csavar, de azért nagyon óvatosan kell meghúzni őket, nehogy megszabjuk.
A rendszer nem műanyag réteges csővel készült, áldoztam a réz csőre ami jobban ellenáll az extrém hőnek. A csőszerelés után a teljes csőhálózatot két rétegű csőhéjjal borítottam, és a külső oldalon alu szalaggal tekertem körbe. Ez látványos, de nagyon pepecselő munka volt.

A tetőhéjazaton belül, a rendszer legmagasabb pontjaira kerültek a légtelenítő szelepek.

Boltban 10.000.-25.000.- Ft/db áron kínáltak automata légtelenítő szelepet. Normál légtelenítőt nem akartam beépíteni, mert műanyag alkatrészei nem bírják az extrém magas hőt, ezért a neten körülnéztem: innen meg is rendelhető (a megadott link nem működik)
Előfordulhat, hogy várni kell rá egy-két hetet, de véleményem szerint nagyon megéri ezen az áron.

A napkollektor és a padlástérben elhelyezett 120 literes Hajdu villanybojler közel egy magasságban van.

A vizes teszt időszakban (2 napos átmosás), komoly meleg víz visszaáramlást tapasztaltam a napkollektorba. Ez egy éjszaka alatt a bojlert teljesen le is hűtötte. Ennek orvoslására a napkollektor felől érkező csőre egy áramlási szelepet (visszacsapó szelepet) építettem be.

Típusa: RBM 1/2″ réztányéros – gumibetétes

Beszerelés után, üzem közben derült ki, hogy a szivattyú nem biztosít elég áramlási nyomást a szelep helyes működéséhez, csak résnyire nyitott.

Napkollektor állomás

Mivel ez a típusú szelep szerelhető !!! szétszedtem, és rugókészítő ismerősömmel egy lágyabb, az eredetinél nagyobb menetátmérőjű, saválló rozsdamentes rugót készíttettem. Néhány darab legyártása után megtaláltuk a helyes rugó átmérőt, hosszot. Kipróbálását csak belefújással tudtuk elvégezni, minél könnyebben nyílóra beállítani. Ezután beépítve tökéletesen működik. Legcélszerűbb a bojler és a golyóscsap közötti kivehető szakaszba függőlegesen beépíteni, így működését a gravitáció is segíti.

Mindent összeállítva a rendszerem kifogástalanul, nagy hatékonysággal működik mindannyiunk megelégedésére.

Elvi rajz

Tanácsként ajánlom minden barkácsoló kedvűnek, hogy a napkollektor alsó felébe egy leeresztő csapot, felső felébe egy egyszerű radiátor légtelenítő szelepet a szabad csonkokba építsen be. Ezzel a rendszer teljes leeresztését és a teljes légtelenítést teszi könnyebbé magának az ember.
Hogy ki hogyan köti össze a panelokat az ízlés kérdése.

Kollektorok összekötése

Én a napkollektorok között egy magasságban lévő csonkokat egymáshoz kötöttem, tehát párhuzamos kötésű a rendszerem. A bojlertól a legtávolabbi alsó csonkon érkezik a bojler felől a “hideg” víz, és a bojlerhoz a legközelebbi felső csonkon távozik a forró víz.

Nyilván már feltűnt, hogy a napkollektor-tartó zártszelvények túlnyúlnak a napkollektoron. Nos oda kerülhet majd a napkollektor szivattyúját tápláló napelem tábla a későbbiekben.

A fűtési rendszer bojlerra kötéséről nem írok bővebben, mivel az annyira egyszerű, hogy el sem lehet hibázni, a képekről amúgy is látszik ami kell.

A vezérlő dobozt (elektronikát) célszerű jól látható helyre telepíteni, ahol halljuk is a működését.

Nekem a gyári beállítás, mely szerint 10°C hőkülönbségnél bekapcsol és 8°C-nál kikapcsol megfelelt volna, de az elektronika túl érzékeny volt ebben a tartományban és kapcsolásokkor gyakran előfordult, hogy nem tudta eldönteni kikacsoljon vagy bekapcsoljon a szivattyú. Ennek eredménye, hogy a relé nagyon gyorsan, mint egy kereplő kapcsolgatott. Cser Úrral azonnal felvettem a kapcsolatot, és abban egyeztünk meg, hogy állítok a hőfok különbségen 11°C-ra. Ha nem szűnik meg a hiba, akkor küld egy új chip-et, amit ki kell cserélni. Szerencsére az állítás elég volt, azóta nem jelentkezett a probléma.

Mindenkinek jó barkácsolást kívánok, és bátorításomat küldöm: Vágjatok bele egy ilyen, vagy hasonló rendszer megépítésébe, mert megéri.