Persze lehet, de nem érdemes. Hiába jó a napkollektor teljesítménye, a fűtéshez egy nagyságrenddel több energia kell, mint a meleg-víz-előállításhoz. A mi kollektorainkkal ez a költség is elfogadható szinten marad.
Annyi kollektor kell, amennyi elfér a tetőn, illetve amennyit a költségvetés enged
A napkollektor veszteségének legnagyobb része az üvegen át távozik. A vákuumcsöves napkollektornak megvan az a kellemes tulajdonsága, hogy alacsony külső hőmérséklet esetén (vagyis télen) is viszonylag kicsi a vesztesége a vákuum jó hőszigetelése miatt. A hőszigetelt üveges sík napkollektor hasonló elven működik, az üvege kétrétegű hőszigetelt üveg. Így szintén alkalmas fűtésrásegítésre napsütéses téli napokon is.
Nagy pufferre nincs szükség, mert napenergiából sajnos nincs annyi, amit tárolnunk kellene. Sokkal jobban tesszük, ha leállítjuk a hagyományos fűtést, és a napenergiát egyből a ház melegítésére fordítjuk (lásd elvi rajz). Egy kellemesen felfűtött padló vagy fal csak órák alatt hűl le, tehát úgy viselkedik, mint egy nagy tartály. És ez nemcsak padló vagy falfűtésnél, hanem radiátoros fűtésnél is így van. Egy 30 négyzetméteres padlófűtés 5 cm-es betonnal 1500 liter térfogatú, és a beton térfogategységre vetített hőtároló képessége kicsit jobb mint a vízé.Azt kell megvizsgálni, hogy ha nappal jól befűt napenergiával, kicsit túl is fűti a házat, akkor reggelre elfogadható lesz-e a hőmérséklet tavaszi illetve őszi időszakban. Ha jó a ház szigetelése, akkor általában igen.
Ne felejtse el, hogy a tartályban történő tárolás lényegében keveréssel történik. A fagyálló persze nem keveredik a vízzel, de a hőmérsékletek úgy viselkednek, mintha ez megtörténne. A keveredésnél energiaveszteség nincs, viszont mindig entrópianövekedés történik. Ez esetünkben is egy visszafordíthatatlan folyamat, és azt eredményezi, hogy a kollektorok által összegyűjtött energia egy jelentős részét nem tudjuk hasznosítani. Olyan ez, mint amikor összekeverünk egy liter 10 fokos és egy liter 50 fokos vizet. Kapunk 2 liter 30 fokos vizet, de mi a 30 fokos vízzel már nem tudunk fűteni, míg a 50 fokossal, de még a 40 fokossal is még tudtunk volna.
Az elképzelés az, hogy a napkollektorral felmelegítjük a két hőcserélős indirekt tárolót az alsó hőcserélőn keresztül, a fölső hőcserélőn pedig elvisszük a hőt a padlófűtés felé.
Elvben működőképes megoldás, de vannak hátulütői:
Ha elfogadja azt, hogy a házat néha kicsit túlfűti, akkor nem kell puffer a napkollektoros fűtéshez. Ha süt a nap, akkor fűt vele, ha nem süt, akkor nem. Fedezze a ház hőveszteségét illetve ha erős a napsütés, emeljük a ház belső hőmérsékletet. Ha például fával fűt, általában este gyújt be. Nappal a napkollektorok fűtenek, a fával csak akkor fűt be, ha nagyon hideg az idő és túlságosan lehűlt a ház.
Ha gázzal fűt vagy pellettel, faaprítékkal, akkor viszont úgy programozza a termosztátot, hogy napközben 1-2 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet tartson a kazán. Így a napkollektor érvényesülhet.
Ha valami miatt mindenképp lesz a rendszerben puffer, akkor azt is fűtheti napenergiával, ha van benne alul egy szabad hőcserélő.
Speciális puffer alkalmazása. A puffer tartály belsejében van a melegvíz-tartály.
Ha óriási szigetelt tartályt épít, akkor abban tárolhatja akár több héten esetleg hónapon át a hőt. Sajnos ez is borzasztó költséges, a megtakarítás a beruházási költséghez képest nem túl vonzó.
A túlméretezett kollektor mező miatt szükség van nyáron a rendszer hűtésére. Persze lehet külön hűtőt felszerelni, de ha nem akar csak emiatt külön készüléket vásárolni, akkor is többféle mód kínálkozik:
Persze mindehhez az kell, hogy az alkalmazott napkollektor szabályzó is le tudja kezelni ezt a problémát.
Hungarian
English
French
German
Polish
Spanish