Rendszereinket az élet szülte: meleg víz szinte minden házban van, a mi feladatunk a napenergia hasznosítása úgy, hogy lehetőleg ne kelljen eldobni azt, ami már megvan és jól működik.
Rendszerek egyedi igények szerint
Sok helyen üzemel Hajdú villanybojler, vagy ha nem, akkor is könnyen beszerezhetõ, akár használtan is. Ezt felhasználva vagy új Hajdú bojlert vásárolva az alaplap cseréjével egy télen-nyáron üzemelõ napkollektoros rendszert alakíthatunk ki.
Télen mindenképpen szükség van kiegészítő hagyományos fűtési módra.
A téli fűtés lehet maga a villanybojler villamos fűtése. Ez a megoldás előmelegítésre nem alkalmas. A gyakorlat azt mutatja, hogy tavasszal ki lehet kapcsolni a villamos fűtést, és csak ősszel kell visszakapcsolni. Esetleg ha több napos borús idő van, akkor szükség lehet a visszakapcsolásra amíg vissza nem tér a napos idő.
Napkollektor rendszer Hajdú bojlerrel elvi vázlat
Ha van átfolyó rendszerű vízmelegítőnk, akkor a téli meleg-víz előállítást ezzel is megoldhatjuk.
Téli üzemben a napkollektor előmelegíti a vizet.
Napkollektor rendszer Hajdú bojlerrel és kombi kazánnal elvi vázlat
Ha gázbojlerünk van, akkor a téli meleg-víz előállítást ezzel is megoldhatjuk.
Téli üzemben a napkollektor így is előmelegíti a vizet.
Napkollektor rendszer Hajdú bojlerrel és gázbojlerrel elvi vázlat
Beépíthetünk dupla hőcserélős alaplapot, aminek a második hőcserélőjét a központi fűtésre kötjük. Így télen sem fogyasztunk áramot.
Ez a rendszer is egyszerűen megvalósítható akár dupla hőcserélővel is.
A bojlerből a vízkövet a szokásos módon el kell távolítani. Jó hír, hogy kevesebb vízkő képződik, mint villamos fűtéssel. Ezért ritkábban kell tisztítani, mint amit megszoktunk.
Tisztításkor az anódot is cserélni kell, ha elkopott.
Ha tárolós gázbojlerünk van, akkor abból tavasszal le kell engedni a vizet, nehogy pangó víz alakuljon ki.
Olyan, mint egy hagyományos villanybojler.
Ez a kereskedelemben kapható legolcsóbb napkollektoros üzemre alkalmas bojler.
A téli meleg-víz ellátást a Hajdú bojlerrel azonos módon lehet megoldani.
Úgy kell telepíteni, mint egy hagyományos villanybojlert, falra kell akasztani. Majd rá kell kötni a napkollektort vagy napkollektorokat.
Napkollektor rendszer Ariston bojlerrel elvi vázlat
Ez a rendszer is egyszerűen megvalósítható a megfelelő egységcsomag beszerelésével.
A legegyszerűbb, legolcsóbb napkollektoros fagyállós rendszert az Ariston belső hőcserélős bojlerrel alakíthatjuk ki. Sajnos ebből a típusból ez a legnagyobb méret, de takarékos vízfogyasztás esetén, egy négy fős család részére ez is elegendő.
A bojlert a szokásos módon kell tisztítani. Sajnos az alsó nyílás meglehetősen kicsi, ezért a tisztítás kissé körülményes.
Tisztításkor az anódot is cserélni kell, ha elkopott.
Lábon álló tároló hátsó csatlakozással.
A téli meleg-víz ellátást külön kapható villamos fűtőpatronnal, vagy a Hajdú bojlerrel azonos módon lehet megoldani. Előnye a bojlerekkel szemben, hogy a villamos fűtés a hőcserélő fölött van, ezért télen a napkollektor előmelegíti a vizet.
Viszonylagosan nagy mérete miatt szerencsésebb a fürdőszobán kívül elhelyezni. (pl garázsban, kamrában, de fagymentes helyen).
Napkollektor rendszer Heizer 200 literes tárolóval elvi vázlat
Ez a rendszer is egyszerűen megvalósítható a megfelelő egységcsomag beszerelésével.
A bojlert az oldalán lévő tisztítónyíláson át kell tisztítani. Az anód vagy ezen a fedlapon, vagy a tároló tetején található. Épp ezért fölötte legalább 50 cm szabad helyet kell hagyni.
Lábon álló tároló hátsó csatlakozással.
A téli meleg-víz ellátást a második hőcserélővel lehet megoldani vagy a gázkazánról vagy pedig vegyes tüzelésű kazánról.
Viszonylagosan nagy mérete miatt szerencsésebb a fürdőszobán kívül elhelyezni. (pl garázsban, kamrában, de fagymentes helyen).
Napkollektor rendszer Heizer 300 literes dupla hőcserélős tárolóval elvi vázlat
Ez a rendszer a legdrágább az eddigiek közül. Viszont a téli meleg-víz ellátás is olcsón történik. Megvalósítható a megfelelő egységcsomag beszerelésével.
Ezt is az oldalán lévő tisztítónyíláson át kell tisztítani. Az anód vagy ezen a fedlapon, vagy a tároló tetején található. Épp ezért fölötte legalább 50 cm szabad helyet kell hagyni.
Ha jelenleg kombi kazánnal állítja elő a meleg vizet, akkor célszerű ezt a megoldást alkalmazni
Napkollektor rendszer kombi kazánnal
Télen a kombi kazán működik, ahogy eddig, de a napkollektoros tartályból előmelegített vizet kap.
Tavasztól őszig a meleg vizet a napkollektor állítja elő.
Tavasszal illetve ősszel átállást kell végezni. Amikor már a napkollektor eléggé felmelegíti a vizet a tartályban, vagyis már nincs szükség a kombi kazánra, akkor a kerülővezetéken lévő csapot ki kell nyitni, a kombi kazán csapját viszont el kell zárni. A kombi kazánt ki is lehet kapcsolni. Ősszel ugyanez fordítva.
Az alkalmazott tartály lehet átalakított Hajdú bojler, de lehet indirekt tároló is.
Két lehetőség kínálkozik:
Nyáron is használatban marad a gázkazán, a víz az új napkollektoros tartályból folyik bele, ha szükséges, a gázkazán ráfűt. Kényelmes megoldás, de elképzelhető, hogy néha bekapcsol a gázkazán.
A vizet nyáron nem vezetjük át a gázbojleren, hanem egy kerülőcsappal a napkollektoros tartályból egyenesen a csapok felé irányítjuk mint a kombi kazán esetében.
Ha már van egy jól működő villanybojler, gázbojler vagy központi fűtésről fűtött tartály, vagy eleve több bojler van, akkor jöhet szóba ez a rendszer. De ha sok meleg víz kell, akkor is előnyös az egy nagy tartállyal szemben.
Napkollektor rendszer két bojlerrel és átkeverő szivattyúval
A régi rendszer működik, ahogy eddig, de napkollektorral előmelegítjük a vizet. Emiatt tavasztól őszig a régi rendszer nem kapcsol be, csak télen, de akkor is kevesebbet üzemel, mert előfűtött vizet kap.
Ha este mindkét tartályból elhasználják a meleg vizet, akkor hasznos ez. Mert átkeverés nélkül másnap a napkollektor felmelegíti ugyan az első tartályt, de a második tartályban ott marad a hideg víz. Ha kinyitják a meleg-víz csapot, akkor a második tartályból a hideg víz fog ott kifolyni. Vagy pedig ha közben üzemel a gáz, villany vagy egyéb fűtés, akkor az fog bekapcsolni.
Az átkeverő szivattyú akkor jut szerephez, ha második bojlerben hideg a víz, de az elsőben a nap már felmelegítette. Vagyis ha a második tartály hidegebb, mint az első, akkor az átkeverő szivattyú elindul és a meleg víz átkerül a második tartályba.
Ha biztosra vehető, hogy estére nem fogy ki teljesen a meleg víz az első tartályból, akkor nincs rá szükség. Ekkor ugyanis este a második tartályból kieresztett meleg víz helyére az első tartályból szintén meleg víz kerül, a második tartály tele marad meleg vízzel. Az első tartály ugyan részben kihűl, de a nap majd másnap felmelegíti.
A rendszer működőképes átkeverő szivattyú nélkül is, de akkor nyáron előfordulhat átmeneti meleg-víz hiány akkor, ha mindkét bojlerből kifogyasztották a meleg-vizet (és nem üzemel a villany vagy gáz fűtés).
Napkollektor rendszer három bojlerrel és átkeverő szivattyúval
Hasonló a helyzet, ha 3 bojler van és abból csak az egyiket fűtjük napkollektorral.
A vizet közvetlenül a nap melegíti, nincs a rendszerben fagyálló.
Ebből adódóan télire le kell üríteni. Üzemeltetése fokozott gondosságot igényel, mert az első őszi fagy könnyen tönkreteheti a kollektorokat.
Nem keverendő össze a gravitációs rendszerrel. Ott ugyanis a meleg víz a tetőn elhelyezett tartályból gravitációsan folyik le a csapokhoz, a nyomás kicsi. A termoszifonos rendszer hálózati nyomáson van, a meleg víz a csapoknál megszokott erősséggel folyik.
Ha el lehet helyezni egy forróvíztárolót a kollektorok szintje fölött a padláson, akkor jó megoldás lehet ez a rendszer.
Termoszifonos napkollektor rendszer elvi vázlat
Egyes településeken, például Budapesten is a vízmű gazdaságossági okokból állítólag nem a kutakból, hanem főképp közvetlenül a folyókból veszi a vizet, és azt erősen klórozza. Ezért a direkt rendszereket, mint ez is, nem ajánljuk alumínium kollektorral kivitelezni, hanem kizárólag rézzel.
A beruházási költség viszont alacsony, és nem kell a fagyállót ellenőrizni, illetve esetleg cserélni.
Előnye az alacsony beruházási költség mellett, hogy nem kell hozzá villamos energia, mert a cirkulációt a gravitáció biztosítja.
A hőcserélő elhagyása miatt jó a hatásfok. Az egységcsomag beszerelése az ismertető alapján házilag is megoldható.
A mérési adatok szerint, ha van néhány órányi erős napsütés, akkor arra a napra megvan a meleg víz.
Sajnos nem tekinthető teljesen automatikusnak, mivel a kezelési útmutató szerint tavasszal fel kell tölteni, ősszel pedig első fagyok beköszöntése előtt vízteleníteni kell. Ráadásul, ahogy a villanybojlereket is, a víz keménységétől függően néhány évente a vízkő-mentesítési útmutató szerint vízkő-mentesíteni is kell.
Tisztításkor az anódot is cserélni kell, ha elkopott.
A lejtési irányokat szigorúan be kell tartani, hogy víztelenítéskor az összes víz kifolyjon.
A nagy rendszerméret miatt vannak a szokásostól eltérő lehetőségek is:
Ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a teljes melegvíz fogyasztást napkollektorral biztosítsuk, akkor a meglévő tartályok felhasználásával, újak telepítése nélkül rendkívül gyors megtérülés érhető el.
A meleg víz költség jelentős része ugyanis társasházaknál a cirkulációs veszteségből adódik. Ha olyan rendszert építünk, ami ezt fedezi napos időben, illetve a meglévő tartályt melegíti fel, akkor nem kell új tartály.
Nyáron a meleg-víz fogyasztás viszonylag alacsony. Ha erre méretezünk, akkor kell új tartály is, de viszonylag kevés, és a legnagyobb megtakarítást érhetjük el.
Amikor tele vannak a raktáraink és van kapacitásunk a telepítési munkára, akkor kell velünk szerződni.
Mindkét félnek előnyös, ha ingyen telepítjük a rendszert úgy, hogy az a társasház birtokába kerül, de a beruházási költséget a megtakarításból finanszírozzuk. A lakók ilyenkor változatlan meleg-víz díjat fizetnek a beruházás megtérüléséig, utána viszont ők élvezik a megtakarítást.
Egy ekkora rendszer már megérdemli, hogy évente egyszer ránézzünk és elvégezzük a szükséges karbantartási munkákat.
Medencefűtés esetén különösen nagy teljesítményt lehet kinyerni, mert a fűtendő medencevíz hőmérséklete viszonylag alacsony. A szükséges napkollektorszámot a medence vízfelületének nagyságából és a kívánt vízhőmérséklet emelkedésből számítjuk figyelembe véve, hogy a medence nyitott vagy fedett, illetve van e takarás.
Azt azonban mindenképp figyelembe kell venni, hogy az alumínium hőelnyelő nem alkalmas közvetlenül medencefűtésre, hanem csak hőcserélő közbeiktatásával. A víz klórtartalma ugyanis kilyuggatja az alumíniumot.
A hőcserélő megoldható olcsón és újabb szivattyú beépítése nélkül is, ha a vízbe néhány méter inox csövet helyez. Napkollektoronként 2 méter csővel számoljon.
Medence fűtés napkollektorral görbesereg