A rendszert a megrendelő a házzal együtt vette működésképtelen állapotban.
A kollektorok bekötése gyári gumi csövekkel történt, amelyek közül az egyik, az ahol a meleg fagyálló jön ki a kollektorból, szétszakadt. Egyértelmű volt, hogy a rendszer néha túlmelegedett.
A hibás cső cseréje után hamarosan a szomszédos cső is meghibásodott. Ezért mindkét bekötőcsövet kicseréltük. Sajnos a két kollektor közötti cső is gumicső, és ezt csak a kollektor leszerelésével lehet kicserélni, ezért azt nem cseréltük ki.
A Buderus szabályzó leírásából kiderült, hogy a rendszer túlmelegedése ellen semmilyen funkciója nincs. Ha a tartály hőmérséklete eléri a beállított értéket, a rendszer leáll, és akkor sem történik semmi, ha a kollektorok túlmelegednek. Ezért új szabályzót szereltünk fel, a saját napkollektor szabályzónkat.
A napkollektor állomás burkolat nélkül és az új szabályzó
Kollektor hűtés bojlerrel akkor történik, ha a kollektor eléri a 115 fokot.
Addig folytatódhat, amíg a kollektor a 135 fokot is eléri, illetve amíg a bojler a 80 fokot eléri. Ha esetleg elérjük ezeket a hőmérsékleteket, akkor a hűtéssel le kell állnunk a rendszer további elemeinek védelme érdekében. A tapasztalat azt mutatta, hogy a kollektor hűtéssel a a kollektor a 115 fokot csak néhány fokkal lépte túl.
Bojler hűtés kollektorral akkor történik, ha a bojler hőmérséklete este is, amikor a bojler melegebb, mint a kollektor, akkor is a beállított 60 fok fölött van. Ha van meleg-víz használat, akkor ez nem fordul elő. De ha nincs, mert például nincs otthon senki, akkor a bojler kicsit vissza kell hűteni, hogy másnap is lehessen vele kollektort hűteni szükség esetén. Vagyis éjjel bekapcsol a szivattyú, amíg a bojler hőmérséklet vissza nem esik 55 fokra.
A meleg vizet télen a gázkazán fűti fel a kívánt hőmérsékletre a tartály felső hőcserélőjével. Emiatt a kazán csak a tartály felső felét fűti.
Ennek szabályozásához külön elhelyezett érzékelője van a kazánnak a tartály felső részében.
A kollektorok az alsó hőcserélőre vannak kötve. A kollektorokkal felfűtött víz a gravitáció miatt feljut a tartály felső részébe is, de a gázkazánnal felfűtött víz nem jut le a tartály alsó felébe, csupán hővezetéssel van némi hőátadás. Emiatt nem fordulhat elő az, hogy a gázkazánnal felfűtött vizet a kollektorok lehűtik éjszaka.
Ezt a hőmérséklet beállítások is megakadályozzák, mert a tartály hűtés leáll 55 foknál, míg a kazán csak kb 45 fokig fűti a vizet.
Sajnos néhány hét után újra eltűnt a rendszerből a nyomás dacára annak, hogy előzőleg az összes kötést végig ellenőriztem.
Szivárgás nyomot ezúttal a gebo bordás cső és a gumicső csatlakozásánál találtam.
Bordás cső csatlakozása hollanderrel
Előzőleg ezt a hollandert utánahúztam, és nem is szivárgott, de most úgy tűnt, itt ment el a nyomás.
Ezekhez a hollanderekhez a peremet sok esetben a helyszínen készítik kézi szerszámmal, és sajnos nem mindig sikerül tökéletesen. Ráadásul a kereskedelemben kapható azbesztmentes tömítések nem bírják a magas hőmérsékletet, ezért a meleg oldalon gyakran szivárognak.
Próbálkozhattam volna tömítés cserével is, volt nálam megfelelő mérető grafitos tömítés és lehet, hogy jó is lett volna, de a biztos megoldás az O gyűrűs csatlakozó idom beépítése. Ez az idom állítólag 200 fokos hőmérsékletet is elvisel, és valóban jók vele a tapasztalataim.
Sajnos a többféle bordás csőből csak egyféléhez van ilyen idom. Szerencsére ehhez a csőhöz van ilyen.
Bordás cső csatlakozása O gyűrűs idommal
Hungarian
English
French
German
Polish
Spanish