Ridxxx Rxxx
Meglévő rendszer vízbetétes kandallóval, pufferrel és alacsony hőmérsékletű radiátorokkal.
A bővítés célja a napkollektoros meleg-víz előállítás illetve napkollektoros fűtésrásegítés.
A meleg-víz előállítás két módon valósulhat meg:
- puffer fűtésével
- a bojler belső hőcserélőjével, annak közvetlen fűtésével. Már amennyiben van a bojlernek szabad hőcserélője. Ha nincs, akkor meg kel vizsgálni, hogy lehet-e tenni bele egyet. Vagy még egy bojlert kellene használni.
A fűtésrásegítés két módon valósulhat meg:
- puffer fűtésével
- külső hőcserélővel a radiátorok illetve a padlófűtés közvetlen fűtésével.
Megrendelő vázlata
Észrevételeim:
- Ha a napkollektorral akarja fűteni a lemezes hőcserélőt, akkor kell egy olyan szivattyú, ami a napkollektor és a hőcserélő között keringet. illetve kell még egy szivattyú, ami a hőcserélő és a radiátorok között keringet.
- Ha nem tesz be visszacsapó szelepeket az SZ2 és SZ3 szivattyúk mellé, akkor ha az egyik szivattyú áll, akkor azon visszafelé áramlik a fűtővíz.
- A napkollektorról való közvetlen HMV melegítés nem valósítható meg, mivel nincs is erre szabad belső hőcserélő. Először a puffert kell felmelegíteni, és arról lehet melegíteni a vizet.
Javaslatom a fűtési és napkollektor rendszerre 1.0
Kissé elszaporodtak a keringető szivattyúk, de még mindig olcsóbb és jobb, mint váltószelepekkel operálni.
Napkollektor rendszer 2.0 a megrendelő módosításaival:
- Nem lesz direkt HMV melegítés
- A külső hőcserélős fűtésrásegítés nem két külön szivattyúval valósul meg, hanem kézi golyós-csapok naponta kétszeri átváltásával
- Módosul a puffer bekötés – pontosabban marad úgy, ahogyan van. Ezért a radiátorok fűtése közvetlenül a kandallóról nem lehetséges. Ha ki van hűlve a ház, akkor is előbb a puffert kell felfűteni és csak utána lehet a fűteni radiátorokat illetve melegíteni a vizet.
- A külső hőcserélő bekötése nem az osztó-gyűjtőre, hanem elé történik. Ez valóban jobb így, ha kézi átváltás történik
Megrendelő második nekifutás
- Ez a keverőszelep az első vázlaton még háromágú volt. Hogy lett most négyágú?
- És ez mi? Négyágú váltószelep? Elvben létezik ilyen, de nagyon át kell gondolni, ha tényleg ilyen lesz beépítve.
- Ezek a csövek rá vannak kötve a pufferre vagy csak elmennek mellette?
- Szivattyú a levegőben lóg
Megrendelő harmadik nekifutás
- A zöld nyilak mentén körbe tud szaladni a víz anélkül, hogy bármi melegítené
Megrendelő negyedik nekifutása.
Az az üzemállapot, amikor a kollektoról a puffer kihagyásával, de két hőcserélőn át a bojlert fűtjük.
A másik üzemállapot, amikor a napkollektorral a puffert fűtjük.
Működőképes a kapcsolás, de szépséghibákkal terhelt:
- Kézi átváltást tartalmaz, nem automatizálható
- Sz1 és Sz2 és Sz3 szabályozása a régi szabályzórendszeren marad
- Ha Sz2 és Sz3 szabályozása nem változik, akkor elképzelhető, hogy a régi szabályozás a házat akarja fűteni, az új a bojlert, és a kettő együtt nem megy
Megfontolásra ajánlom ezt is. A szivattyúk száma ugyanúgy 7, és nincs kézi átváltás, tehát automatizálható.
Kísérlet a teljes automatizálásra és a teljes távfelügyeletre
Működőképes a kapcsolás egy szépséghibával:
- Napkollektorról hőcserélőn keresztül történő fűtésnél nincs visszakeverés, kb 50-60°C foknál le kell állítani a fűtést a csövek védelme miatt.
Előző változat javítása még egy keverőszelep beépítésével
Recipe ferrum