Ezt a rendszert 8 évvel ezelőtt telepítették és néhány évig működött is, habár fűtésrásegítést nem csinált. Majd amikor a meleg víz tartály meghibásodott és ki kellett cserélni, a vízszerelő nem kötötte vissza a napkollektoros kört mondván ahhoz ő nem ért.
Ezért a napkollektor néhány éve nem működött.
Napkollektor bekötés helye
A rendszer a következő fő elemekből épül fel:
Napkollektoros fűtésrásegítés rendszer ( a megrendelő által készített elvi vázlat)
A vezérlést annak idején egy hagyományos napkollektor szabályzóval próbálták megoldani kiegészítve néhány relével és egy pót szabályzóval. Sajnos a kereskedelemben kapható szabályzók nem alkalmasak egy ilyen viszonylagosan bonyolult rendszer vezérlésére. Ebbe a dologba beletörött a bicskájuk: a rendszer meleg vizet ugyan gyártott, de két motoros szelep egyáltalán nem lett bekötve, így aztán fűtésrásegítés nem történt. A napkollektorok felmelegítették ugyan a puffert is, de abból a hőt nem használták semmire. Volt viszont nyári túlmelegedés, fagyállóval elárasztott kazánház.
A régi vezérlés
A következő munkákat végeztük el (a megrendelővel közösen. Ritkán dolgozom diplomás segédmunkással) :
Alapesetben a kollektor a meleg víz tartályt melegíti fel, és ha az már elég meleg, akkor melegíti a puffert.
Csakhogy télen előfordulhat az is, hogy a napsütés nem elegendő ahhoz, hogy a meleg vizet felmelegítse a kívánt hőfokra.
Ha például 50°C-ra állítottuk a meleg víz kívánt hőmérsékletét, akkor a kollektornak legalább 60°C-ra fel kell melegednie ahhoz, hogy ezt elérje. Ha erre nem képes, mert pl csak 55°C-os, akkor akár egész nap nem történik semmi.
Ezért találtuk ki a téli üzemet, melyet egy kis kapcsolóval lehet a szabályzón aktiválni.
Téli üzemben a puffer fűtésének nem feltétele, hogy a meleg víz tartály már meleg legyen, csak az, hogy a kollektor melegebb legyen mint a puffer. Így sajnos a meleg vizet még kevésé melegíti, de így összességében több hőt tudunk a kollektorral kinyerni, amit a padlófűtéshez jól tudunk hasznosítani.