Természetesen mindkét esetben a napsugárzás
A napkollektor egy folyadékkal feltöltött eszköz, mellyel hőt gyűjtünk be.
A napelem egy speciális félvezető áramköri elem, amellyel elektromos áramot állítunk elő.
A napkollektor kizárólag fűtésre használható, általában használati meleg-víz fűtésére vagy fűtésrásegítésre, medencefűtésre
A napelemmel előállított áramot szinte bármire felhasználhatjuk: világítás, háztartási gépek, villamos fűtés stb
A napkollektor rendszer teljes költsége 350-400eFt/kW körül kezdődik.
A napelem rendszer teljes költsége 500eFt/kW(link is external) körül kezdődik.
Ebből látszik hogy a napkollektorral célszerűbb azt az energiát előállítani, amit el tudunk használni.
A napelemmel viszont fedezhetjük a többi energiaigényt, amelyet villamos árammal fedeznénk amúgy
A napkollektor rendszer maximum akkora lehet, amennyi energiát el tudunk fűtésre használni. Meleg-víz fűtésére,fűtésrásegítésre illetve a ház, medence fűtésére együttesen.
A napelem rendszer méretének a felhasznált energia mennyisége nem szab határt, hiszen a fölösleget betáplálhatjuk az áramszolgáltató hálózatába. Viszont a többlettermelés ára alacsonyabb, mint amennyiért az áramszolgáltató adja az áramot.
A napkollektor rendszerben évente egyszer ellenőrizni kell a fagyállót, az esetleges szivárgásokat, néhány évente a vízkövesedést és az anódot. Mindezek házilag is megoldhatók vagy szólhatunk egy vízszerelőnek.
A napelem rendszer olyan mint egy fekete doboz. Amíg működik, addig nincs probléma, de ha valami történik vele, azzal csak szakcég vagy szakember tud valamit kezdeni, leginkább az, aki telepítette. Vajon meglesz még az a cég 10 vagy 20 év múlva?
Jelenleg sem a napkollektort sem a napelemet nem terheli szolár adó. Ahogy az adók szaporodnak, a napelem adóilletve a napkollektor adó is sorra kerülhet bármikor.
A napkollektorral mért energiát jelenleg nem kötelező mérni, ezért a termelt energiát megadóztatni csak becslés alapján lehetne.
A napelem által termelt energiát viszont méri a villanyóra. Vagyis mégsem egészen. Azt a részt ugyanis nem méri, amit azonnal felhasználunk. Ez a rész viszonylag csekély, mert az energia nagy részét este használjuk el, de nappal termeljük. De ez lehet egy újabb szempont a napelem rendszer méretezéséhez.
A napelemmel termelt többlet energiát az áramszolgáltató átveszi jelenleg kb 85%-os áron. Nem azért veszik át ennyiért, mert az áramszolgáltatónak ér ennyit az áram, hanem mert a jogszabályok erre kötelezik őket. Csak egy jogszabály módosítás kell hozzá, hogy a visszavett áramért csak alacsonyabb összeget fizessenek, vagy akár semmit sem.
Sajnos nem lehet ezt kizárni, hisz egyrészt az áramszolgáltatók érdeke ezt diktálná, másrészt a napelemek elterjedésével az elosztóhálózatok üzemeltetése egyre problematikusabb. Németországban és Bulgáriában már szembesültek ezzel a helyzettel. Az áram átvételi árának csökkentése legtöbb embert azonban nem nagyon érintené, hisz a túltermelés nem jellemző.
Jelenleg a napelem rendszernél az elszámolás alapja az éves szaldó. Vagyis a fogyasztásmérő megméri, hogy mennyi áramot fogyasztottunk az évben és azt is, hogy mennyit termeltünk vissza. A kettő különbsége alapján vagy kifizetjük a maradék fogyasztást, vagy pedig kb 85%-os áron megkapjuk a túltermelt áram árát.
De módosulhat az elszámolás úgy is, hogy nem képeznek szaldót, vagyis a vételezett áramot teljes áron ki kell fizetni és a visszatáplált áramot viszont csökkentett áron veszik át. Ez viszont mindenkit érzékenyen érintene, hiszen az áramot jórészt este fogyasztjuk és kizárólag nappal tápláljuk vissza.