A napkollektor bekötése a csőszerelésből és a villamos bekötésből áll. Most csak a csőszereléssel foglalkozunk.
Ha csak egy napkollektorunk van, akkor egyszerű a helyzet. Alul bevezetjük a hideg fagyállót és felül túloldalon ki.
A nem használt csatlakozási pontokat ledugózzuk.
Egy napkollektor bekötése
Ha már két napkollektorunk van akkor a kettőt valahogy össze kell kötni. Kétféle rossz megoldás is lehetséges:
Sorba kötjük a kettőt. Így biztosan ugyanannyi fagyálló folyik át rajtuk, mert ami az egyikből kifolyik, az a másikba befolyik. Sajnos a hőmérsékletek nem egyeznek meg, a második napkollektor magasabb hőmérsékleten működik, nagyobb a vesztesége. Továbbá a sorba kötés miatt nagyobb a hidraulikai ellenállás, erősebb szivattyú kell.
Soros kötés (nem javaslom)
A másik rossz megoldás, ha párhuzamosan kötjük a kettőt. Így a két napkollektorba egyforma hőmérsékletű folyadék lép be de az átfolyó fagyálló mennyisége különbözhet. Szükség esetén ez a kevésbé rossz, alkalmazható megoldás. De be kell építeni “T idomokat is.
Párhuzamos kötés (nem javaslom)
A jó megoldás a napkollektorok táblásítása. A fagyálló egyenletesen áramlik az összes napkollektoron át. Nem kell “T” idomokat sem beépíteni.
Kollektorok táblásítva (ez a legjobb megoldás)
A két napkollektorhoz hasonlóan táblásítjuk őket. Négy napkollektor nyugodtan összeköthető így, de felmehetünk akár hat napkollektorig is ha a dilatációra fokozott figyelmet fordítunk.
Több napkollektor táblásítása
A szivattyú a tartály hőcserélő aljából nyomja a hideg fagyállót a napkollektorok aljába. Így ellenáramú hőcserélő alakul ki, mely hatékonyabb mint az egyenáramú.
A visszacsapószelep azért kell, hogy éjszaka ne indulhasson meg a gravitációs keringés a tartály és a napkollektorok között. Ilyenkor ugyanis a tartály meleg, a napkollektor hideg, a keringés magától megindulhatna és kihűtené a tartályt. A visszacsapószelep helyettesíthető motoros szeleppel is.
Tartály és szivattyú rákötése
Ha a ház nem pont déli tájolású és napkollektorok egy része pl. délkeletre a másik része pedig délnyugatra néz, akkor külön kell működtetni a két csoportot. Ha ugyanis járatjuk azt a napkollektort is, amit már nem igazán süt a nap, akkor az hűtőként működik.
Az egyik megoldás az, hogy váltószelepet építünk be, amely az épp napsütötte napkollektor felé irányítja a fagyállót. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy nem működhet egyszerre mindkét csoport. Ha ezt a megoldás választjuk, a szabályzónak tudnia kell kezelni a váltószelepet.
Két napkollektorcsoport váltószeleppel
Másik megoldás az, hogy két szivattyút építünk be. Ez lehetővé teszi a napkollektorcsoportok üzemét külön-külön és együtt is. Az univerzális szabályzó ezt is tudja.
Két napkollektorcsoport két külön szivattyúval
A gyakorlati megvalósításról lásd beépítési útmutatónkat