Telepítési segédlet napkollektoros melegvízelőállító rendszerekhez

Long body: 

A napkollektor helyének kijelölése

Először is ki kell választani, hogy melyik tetőfelületre kerüljenek a napkollektorok. Lehetőség szerint a déli irányhoz legközelebbi tájolású tetőfelületet kell választani. Figyelembe kell venni, hogy van-e elegendő hely a kollektoroknak. Célszerű az alsó esővető részt (általában 3 sor cserép) szabadon hagyni, hogy a kollektorok a tető síkjára rásimulhassanak. Célszerű továbbá a kúpcserép alatt 2 sort elhagyni, mert így nem kell a kúpcserepet megbontani. Két kollektornak körülbelül 2,5 méter széles és 2,5 méter magas szabad hely a felszereléshez.

Figyelem!

A tetőn történő munkavégzést fokozott óvatossággal kell végezni, szigorúan betartva a mindenkor érvényes munka- és balesetvédelmi előírásokat.


A tartók felszerelése a cseréptetőre

A kollektorok pontos helyének kijelöléséhez figyelembe kell venni a csőbeállások helyzetét. A kollektor egység pontos befoglaló méretét úgy kapjuk, hogy a kollektorok között a csatlakozások miatt kihagyunk 19 cm helyet. Így bejelölhetjük a kollektoregység sarkait.
Ha tetőn a cserépre szereljük a kollektorokat és tetőtartókat használunk, akkor az érintett területről nem kell leszedni a cserepet, csak akkor, ha az nagyon rossz minőségű, és félő, hogy eltörik. Ez esetben le kell cserélni a cserepet legalább a kollektorok alatt és minden irányban kb fél méterrel túlnyúlva.
Cserépcsere

Cserépcsere, csak nagyon ritkán szükséges

A kollektorokat úgy kell elhelyezni, hogy a csatlakozó csövekkel be tudjunk állni a padlásra a szellőzőcserepeken keresztül. Vízszinte irányban kb 10 cm hely szükséges a rákanyarodáshoz, és függőlegesen is. Ha nem akarunk vagy nem tudunk szellőzőcserepet vásárolni, hagyományos hornyolt cseréphez készíthetünk szellőzőcserepet bádoglemezből is. Bramac betoncserép esetén ha nincs szellőzőcserép, akkor fúrjuk ki a cserepet a közepe táján a púp tetején, és ott bújjunk be a csővel. Bramac cserép esetén ha nem akarunk szellőzőcserepet vásárolni, akkor beázás ellen egy formára igazitott bádoglemezzel védekezhetünk.
Szellőzőcserép bádogból

Csőbeállás szellőzőcserép helyett bádoglemezzel

Műhelyrajz

Hornyolt szellőzőcserép helyettesítő bádoglemez műhelyrajz

Műhelyrajz

Bramac szellőzőcserép helyettesítő bádoglemez műhelyrajz


A tartók két sor cserép között bújnak ki. A felső sor cserepet szedjük le. Helyezünk fel megerősítő léceket a tartók rögzítéséhez. A léceket a szarufákhoz csavarozzuk az 5x80-as csavarokkal. A lécek magasságát hézagoló fa lapocskákkal állítsuk be, melyeket a szarufa és a lécek közé dugunk be a csavar betekerése előtt. A megerősítő lécekre csavarozzuk a tartókat az 5x25-ös csavarokkal.
Lécek

Lécek a tetőn: ezekhez rögzítjük a tartókat

Ezután az alsó tartók helyét jelöljük be, de még ne szereljük fel. A bal oldali kollektor bal alsó sarkától kb 10 cm-re jobbra legyen az első tartó. A tartó az alsó cserép mélyebb részére simuljon. Ha a tartó púpra esik, tegyük kicsit odébb.
A második tartó a bal oldali kollektor jobb alsó sarkától kb 10 cm-re balra essen, és így tovább.
Ezután mérjük meg, hová esnek majd a fölső tartók. Úgy állítsuk be az alsó és fölső sort, hogy a kettő közül valamelyik csak kb 2 cm-t lógjon ki a fölötte lévő cserép alól. Hogy ez az alsó vagy a felső sor lesz-e, azt úgy döntsük el, hogy megnézzük, hogy a másik sor tartó mennyire lóg ki. Azt a változatot válasszuk, amelyiknél a kilógás kisebb.
Végül ellenőrizzük le még egyszer, hogy a csőbeállások jó helyre esnek-e. Ha minden rendben, lecsavarozhatjuk az alsó sor tartót.
Az alsó tetőtartó

Az alsó tetőtartó felszerelése

A tetőbádog felszerelése (tetőbe integrált szerelés)

A pontos hely kijelöléséhez figyelembe kell venni a csőbeállások helyzetét. A kollektor egység pontos befoglaló méretét úgy kapjuk, hogy a kollektorok között a csatlakozások miatt kihagyunk 18 cm helyet. Ezek után a döféspontokat kell megfelelően elhelyezni a tetőn. Egyik döféspont se essen szarufába, sőt, lehetőség szerint annak 10 centiméteres környezetébe se.

Próbáljuk a döféspontokat úgy elhelyezni, hogy a vízszintesen haladó csövek a tetőlécek között nagyjából középen haladjanak el. Ez persze alul és fölül egyszerre valószínűleg nem sikerül, de egyik cső se érintse a cseréplécet. Ha tavasztól őszig rendszert szerelünk, akkor 2% lejtés mindenképp szükséges a kollektoroknak az alsó kiállás felé.

Ha tetőbe integráljuk a kollektorokat és tetőbádog készletet használunk, akkor az érintett területről le kell szedni a cserepet.

Vízszintes irányban úgy helyezzük el a lemezeket, hogy a döféspontoktól oldalra körülbelül ugyanannyit nyúljanak túl.

Függőleges irányban a fölső bádog fölső, merőlegesen meghajtott élét a fölső döféspont fölötti tetőléc tetejével egyvonalba szereljük. A fölső lemezt rakjuk föl először.

Az alsó lemez egy kicsit szélesebb, mint a fölső, így az alá be tudjuk csúsztatni méghozzá úgy, hogy a széleken a visszahajtások egymásba csússzanak. Az alsó lemezt annyira toljuk föl, hogy az alsó döféspont alatti cserépsorra az esőt biztonsággal levezetve rálógjon.

A kollektorok felemelése

Ha fent vannak az alsó tartók, és a kollektorokban is bent vannak a közcsavarok illetve dugók, akkor a kollektorok alatti tetőfelületen rakjuk vissza a cserepeket a helyükre. Ezután húzzuk föl a kollektorokat a helyükre. Ehhez szükséges egyrészt egy hosszú kötél vagy heveder, amit rákötünk a kollektor tetejére áthurkolva a fölső csatlakozások alatt. Másrészt szükség van két emberre a tetőn, akik fölhúzzák, és még egyre, aki lent útjára bocsátja. A fölhúzás vonalában, ha lehet, támasszunk egy létrát a tetőnek, hogy azon csússzon fel a kollektor.
A kollektor felhúzása

A kollektor felhúzása

A fölhúzott kollektorokat csúsztassuk rá az alsó tetőtartókra pontosan oda, ahová majd véglegesen kerülnek. Ezután szereljük be az összekötő csövecskéket az inox hollandikkal a kollektorok közé.
A kollektor összekötő csövecske

A kollektor összekötő csövecske

Rögzítsük a kollektorokat az alsó tetőtartókhoz. Tartónként legalább öt popszegecset használjunk.
A kollektor rögzítése alulról

A kollektor rögzítése alulról

A fölső tetőtartókat illesszük a kollektor teteje fölé a helyükre, és rögzítsük le az alsóhoz hasonló módon.
A kollektor rögzítése fölülről

A kollektor rögzítése fölülről

A napkollektor bekötése

Az alumínium kollektorok összes csonkjára helyezzük fel az acél védőhüvelyt. Ez akadályozza meg, hogy a csonk szétnyíljon a kúpos fittingektől.

A kollektor csatlakozó meneteket járassuk meg egy kúpos horganyzott fittinggel.

A menet megjáratása

A menet megjáratása

A kollektorok nem használt csonkjait dugózzuk le ¾¨-es krómozott dugóval.

Ahol a kollektorok egymáshoz csatlakoznak, tekerjünk ¾¨-es krómozott közcsavart. Ügyeljünk rá, nehogy ferdén kapassuk rá a menetet. Célszerű egy másik belsőmenetes fittinggel (pl hollandi) betekerni, mert akkor jobban látjuk, hogyan áll egyenesen a fitting. A közcsavar egyik fele recézett, erre tekerjük a tömítőzsinórt vagy kócot, a másik vége esztergált, ide kerül majd a tömítés.

A krómozott közcsavar betekerése

A krómozott közcsavar betekerését célszerű egy másik fittinggel együtt végezni

A bojler felszerelése (Ariston)

A bojlert a szokásos módon rögzítsük a falon. Lehetőség szerint legalább M12-es átmenő csavart (menetes szárat) használjunk és ellenőrizzük, hogy a fal elég teherbíró-e.

Ariston tartó

Az ariston bojlerhez célszerű tartót gyártani

Ellenőrizzük, hogy az oldalsó -belső hőcserélőhöz tartozó- csonkok is hozzáférhetőek, a bekötésük megvalósítható.

Próbáljuk meg a bojlert úgy elhelyezni, hogy a legtávolabbi meleg-víz csap se essen túl messze tőle.

A tároló felállítása (Drazice, Heizer)

A tároló helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy az alapzatnak, födémnek el kell bírnia a bojler és a víz súlyát. A bekötési csonkok szerelhetőek legyenek. Ha a bojler fölső alaplapos, akkor legyen fölötte elegendő hely az alaplap leszereléséhez, mert tisztítani ezen keresztül lehet majd, és az anódot is így lehet majd cserélni.

Próbáljuk meg a tárolót úgy elhelyezni, hogy a legtávolabbi meleg-víz csap se essen túl messze tőle.

A bojler alaplap felszerelése (Hajdú)

A bojlert feszültségmentesítsük, ürítsük le, és az alsó műanyag fedelet és a régi alaplapot szereljük le. A bojler test belsejét tisztítsuk ki, és hagyjuk kiszáradni. Ellenőrizzük, hogy a belső bevonat mindenhol sértetlen-e. A peremet finom dörzspapírral tisztítsuk meg, de úgy, hogy a bevonat ne sérüljön.

Ezután az alaplap tömítés mindkét oldalát kenjük be vékonyan sziloplaszttal, és az új alaplapot szereljük fel. Ügyeljünk rá, hogy földelő lemezke jó helyre kerüljön, illetve a csőspirál bekötések alulról hozzáférhetőek legyenek.

Az alsó műanyag fedélre készítsünk két (dupla hőcserélőnél négy) furatot pontosan a csőspirál csatlakozók alá a sablon segítségével. Ezeken tudjuk majd átfűzni a flexibilis bekötőcsöveket.

A műanyag fedél

A műanyag fedél kifúrása sablonnal

Sablon

Sablon a műanyag fedél kifúrásához

Kössük be a földelést. Kössük be az elektromos vezetékeket. A sérült, túlmelegedett vezetékeket cseréljük ki.

Figyelem!
A villanyszerelést fokozott óvatossággal kell végezni, szigorúan betartva a mindenkor érvényes munka- és balesetvédelmi előírásokat.


Szereljük fel a flexibilis bekötőcsöveket, fűzzük át a műanyag fedélen. Ellenőrizzük, hogy a csövek nem érintkeznek villamos szerelvényekkel.

Töltsük fel a bojlert vízzel, és ellenőrizzük, hogy nincs-e szivárgás.

Szereljük vissza a műanyag fedelet.

A fedél felszerelése

A fedél felszerelése

Villanyszerelővel ellenőriztessük a bekötést és kapcsoltassuk vissza az áramot,

A Hajdú dupla hőcserélő rákötése a fűtési hálózatra

Az alsó hőcserélőt már felhasználtuk a napkollektorhoz, így a fölső hőcserélőt kötjük rá a központi fűtésre. Da ha napkollektort nem telepítünk, akkor elég a szimpla hőcserélő is, és azt kötjük be ugyanígy.

Készítsünk egy leágazást a központi fűtés rendszeren a bojler alá úgy, hogy a flexibilis bekötőcsövek elérjék feszülésmentesen a csővégeket. Az előremenő vezeték végére kézi szabályzószelep, a visszatérőre elzárócsap kerül. Ezek a szelepek nem feltétlen szükségesek, de megkönnyítik a karbantartási munkát.

Ha a tartály szintje fölött is van radiátor, akkor egy visszacsapószelepet is be kell építeni sorosan, nehogy gravitációsan kihűtse magát a tartály.

A flexibilis csöveket alulról úgy kössük be, hogy szükség esetén a bojler alsó műanyag burkolatát le tudjuk ereszteni.

Az előremenő oldalt a hőcserélő tetejére, a visszatérőt a hőcserélő aljára kössük.

A belépő oldalon a legfelső ponton helyezzünk el légtelenítőt.

A hőcserélő légtelenítéséhez az összes radiátort le kell zárni, hogy a keringető szivattyú az összes vizet a hőcserélőn keresztül forgassa. Így tudjuk a levegőt kitolni a hőcserélőből. Légtelenítés után nyissuk ki az elzárt radiátorszelepeket, és ha szükséges, a kézi szabályzószeleppel állítsuk be a hőcserélőn az átfolyó vízmennyiséget.

A kazánon a termosztátot legalább 50 fokra állítsuk. Erre azért van szükség, mert a kazán leállásakor a bojlerben lévő víz körülbelül erre a hőmérsékletre visszahűl.

A napkollektor állomás össze- és felszerelése

Keressünk a napkollektor állomás számára megfelelő helyet. Elhelyezhetjük például a kazánházban, ha van, és nem esik messze, de elhelyezhetjük a padláson is.

Szereljük össze a napkollektor állomást ahogy a képe látható. Ha a helyi adottságok másként kívánják, akkor a csonkokat bátran megcserélhetjük. Arra viszont ügyeljünk, hogy a szivattyú ne kerüljön a napkollektor állomás fölé mert az a légtelenítést megnehezíti. Alá kerülhet egy könyökkel, sőt az a jobb.

Szereljük fel 4 csavarral.

A napkollektor állomás

A napkollektor állomás

A biztonsági szelep alá kármentőnek tegyünk egy műanyag vödröt vagy 5 literes flakont, hogy ha esetleg lefúj a szelep, ne menjen kárba a fagyálló, és ne okozzon beázást.

A csőszerelés

Érdemes átfutni a napkollektor bekötésről szóló cikket.

Kössük össze az egységeket a megfelelő elvi rajznak megfelelően:

A kollektorok tetejétől flexibilis inox csővel állunk be a padlásra folyamatos emelkedéssel a padlás felé. Itt az inox csövet T-be kötjük egy légtelenítővel.

Légtelenítő bekötése

Légtelenítő bekötése (balra inox, jobbra vascső)

Fagyállós rendszereknél elindulunk folyamatos lejtéssel ½¨-es vascsővel a hőcserélő teteje felé. A vascső nyomvonal legalább 3 méter hosszú és ne horganyzott cső legyen, hanem fekete fűtési vascső. A vascső azért szükséges, mert ha esetleg üzemzavar lép fel és leáll a keringés, például áramszünet esetén, akkor újrainduláskor a fölforrósodott fagyállót a vascső némileg visszahűti. A horganyzott cső elektrolitikus korróziót okozhat. A nyomvonal többi részén használhatunk ötrétegű csövet. A kollektor alját szerelhetjük közvetlenül ötrétegű csővel.

Ha rövid a nyomvonal, vagy nem akarunk bajlódni a vascsővel, akkor a meleg oldalt szerelhetjük teljes hosszában inox csővel is. Kérésre pontos méretre szabva is tudjuk szállítani 30 m hosszig két végén hollandival.

Termoszifonos illetve meglévő tartályhoz csatlakozó szivattyús rendszernél elindulunk folyamatos lejtéssel ½¨-es horganyzott csővel bojler, illetve tartály felé. A horganyzott cső nyomvonal legalább 3 méter hosszú legyen. A horganyzott cső azért szükséges, mert ha esetleg üzemzavar lép fel és leáll a keringés, például áramszünet esetén, akkor újrainduláskor a fölforrósodott vizet a vascső némileg visszahűti. Az inox cső itt is használható. A nyomvonal többi részén használhatunk ötrétegű csövet.

Szerelés közben ügyeljünk rá, hogy a csövekben, fittingekben dugulás ne legyen. A csövek végét szerelés közben szigetelőszalaggal zárjuk le. Ha előzetesen beszerelt csöveket kötünk be, akkor azokat előzetesen öblítsük át.

Szerelés közben a csöveket folyamatosan szigetelni kell. A fekete hőálló csőhéj a bordás csőre való. A kollektor kilépő csonkjára kötjük a bordáscsövet, amivel a szellőzőcserépen vagy bádogon át bebújunk a padlásra. A szellőzőcserépig terjedő szakaszra kívülről is és belülről is rá tudjuk tolni a megfelelő hosszúságú darabot úgy, ha a hollandiba ideiglenesen betekerünk egy 3/4" fittinget. A vascsőre a 22-es kasírozott közetgyapot szigetelés kerül. Ezt csak akkor rakjuk fel, ha a vascsövet a bilincsekkel már rögzítettük. A bilincseknél a ragasztófóliát vágjuk be. A 28-as kasírozott kőzetgyapot szigetelés a a kollektorok közötti összekötésekre, a ki és belépőcsonkra illetve a dugókra kerül. A toldásokat tekerjük körbe alumínium szalaggal. A szürke csőhéj az ötrétegű csőre kerül. Szerelés közben ezeket folyamatosan húzzuk rá, mert utólag csak felhasítva lehet a csőhéjat feltenni.

A csöveket megfelelő távolságonként rögzíteni kell.
A lejtéseket lehetőség szerint úgy kell alakítani, hogy a légtelenítőtől lejtsen minden cső. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor légtelenítéshez be sem kell indítani a szivattyút. Ha ez nem sikerült, akkor a légtelenítéshez a szivattyút járatni kell és a vizet (fagyállót) pótolni.

Ürítőcsap és visszacsapószelep beépítése

A rendszer legalsó pontján helyezzünk el ürítőcsapot, hogy az esetleges fagyállócsere egyszerűen megvalósítható legyen. Itt helyezzük el függőleges helyzetben szerelve a rugó nélküli visszacsapószelepet is, amely megakadályozza, hogy a meleg-víz tartály gravitációsan visszafűtse a kollektorokat.

Visszacsapószelep és ürítőcsap Hajdú bojlernél

Visszacsapószelep és ürítőcsap Hajdú bojlernél

Visszacsapószelep és ürítőcsap Heizer illetve Drazice tartálynál

Visszacsapószelep és ürítőcsap Heizer illetve Drazice tartálynál

A napkollektor szabályzó felszerelése és beüzemelése

A szabályzót víztől védett, jól megközelíthető helyen kell elhelyezni. Betáplálását éjjel-nappali áramkörre kell kötni kismegszakítóval biztosítva.

A betáp és a szivattyú bekötéséhez legalább 3x0,75-ös, de legfeljebb 3x2,5-es kábeleket kell használni.

A kollektor érzékelőt a kollektor kilépő csonkra kell bandázsolni gondosan hőszigetelve.

A kollektor érzékelő

A kollektor érzékelő felbandázsolva szigetelés előtt

Az Ariston bojlerbe tartályérzékelőt szállítás előtt már beszereltük.

Hajdú bojler alaplapba az érzékelő hüvelybe fűzzük be alulról az érzékelőket, Először fűzzük be a napkollektor szabályzó érzékelőjét legfölülre. Utána következik a hőfokszabályzó érzékelője és végül alulra a hőkorlátozóé.

Drazice és Heizer tárolóknál az alsó érzékelő hüvelybe fűzzük be a tartályérzékelőt.

Ha a szabályzó a bojlertól illetve tárolótól messzebb kerül, és az érzékelő kábelt toldani kell, akkor azt műanyag kötésdobozban végezzük, összeforrasztva a kábelereket.



Figyelem!
A rendszer feltöltése előtt ne indítsuk el a szivattyút, mert a szárazon futás károsíthatja!


Feltöltés fagyálló folyadékkal

A kész rendszert a kézi pumpa segítségével feltöltjük lágy, ioncserélt vagy ozmotikusan tisztított vízzel egy kalibrált edényből és lelégtelenítjük. Ha a feltöltést PET palackból végezzük, akkor az üres palackokat félretesszük, hogy utólag össze tudjuk számlálni a töltetet. Ha a nyomás elérte az 1 bárt, és a szivattyú már biztosan víz alatt van, akkor rövid (pl 10 sec) időszakokra kapcsoljuk azt be. A töltést addig folytatjuk, amíg az összes levegő eltávozott és a nyomás 2 bár lett.

Följegyezzük, hogy összesen hány liter víz fért a rendszerbe. Ennek 40%át kitevő mennyiségű fagyállót kell majd bekeverni a feltöltéshez. Leellenőrizzük, hogy nem szivárog-e valahol a víz. Ha igen, kijavítjuk a hibát.



Figyelem!
A feltöltéshez ne használjunk klórozott hálózati vizet, mert az elektrolitikus korrózióhoz vezethet!


Beüzemelés

Ezután a szivattyút bekapcsolva átöblítjük a rendszert.

Ha van rá mód, néhány napig , de legalább néhány órán át ezzel a vízzel öblítsük át a rendszert. Az öblítés azonban ne tartson 1 hétnél tovább, mert az a rendszer károsodását okozhatja. Ezután leeresztjük a vizet a biztonsági szelepen illetve az ürítőcsapon át. Erre azért van szükség, mert a kollektorok belsejében folyatószer maradványok lehetnek, amelyek savas kémhatást okoznak.

Az öblítővíz kémhatása erősen savas

Az öblítővíz kémhatása erősen savas

A mért töltetmennyiség 40%-ának megfelelő fagyállót beöntjük a vödörbe, és a kézipumpával betöltjük a rendszerbe. A töltést addig folytatjuk vízzel folyamatos légtelenítés mellett, amíg a nyomás megint 2 bár lesz, és a levegő elfogy a rendszerből. Így állítjuk be a 40%os fagyálló koncentrációt.

A szivattyú elindítása után a légtelenítő(k)ön ellenőrizzük a levegőmentességet. Ha nincs már levegő a rendszerben, akkor a szivattyú szinte hangtalanná válik.

A későbbiekben az esetlegesen hiányzó fagyállót csak fagyálló keverékkel szabad pótolni: 40% fagyálló koncentrátumhoz 60% víz.

Légtelenítés

Ha a lejtés mindenhol megfelelő, akkor a légtelenítőn keresztül az egész rendszer álló szivattyú mellet is lelégtelenedik.
Gyakran azonban ez nem sikerül. Ha nincsenek a rendszerben nagy légzsákok, akkor a szivattyú indításával elindul a keringés és a levegő előbb-utóbb eljut a légtelenítő szelepig és ott távozik. Ha mégsem, akkor jönnek a trükkök:

  • A töltőpumpa alá tegyünk egy félbevágott flakont, és abba öntsük a fagyállót, hogy flakoncserénél ne kerüljön levegő a tömlőbe.

  • Ha nincs keringés, akkor azt érezzük, hogy a szivattyúház és a hőcserélőbe belépő fölső cső is langyos. Ha van keringés, akkor a szivattyúház hideg, a hőcserélő felső csöve forró. Ha van keringés, akkor a légtelenítőn keresztül az összes levegő előbb utóbb távozik. Ha nincs keringés, tegyük a következőket:

  • Töltsük fel a rendszert majdnem 3 bárig, amíg a biztonsági szelep elkezd csöpögni.

  • Indítsuk el a szivattyút.

  • Az ürítőcsapon keresztül nagy nyomással hirtelen eresszünk le egy edénybe kb 4 liter fagyállót. Ezt töltsük is a pumpával vissza. Szükség esetén ismételjük meg ezt akár többször is.

  • Ha ez nem segít, képzeljük el, mi van a cső belsejében. Lehetséges-e az, hogy a szivattyú tengelye nincs víz alatt. Ha elképzelhetőnek tűnik, hogy pont ott levegő van, akkor légtelenítsük a szivattyút. A szivattyúk tengelyének végénél általában van egy nagy fényes csavar. Ezt egy nagy csavazhúzóval lazitsa ki, de ne tekerje ki teljesen. Ekkor vagy levegő, vagy víz fog onnan kifelé fújtatni illetve spriccelni. Addig ne húzza meg újra a csavart, amíg onnan levegő jön.

  • Ha ez sem segít, akkor nézzük végig a nyomvonalat, és derítsük fel, hol van légzsák benne. Ide is építsünk be légtelenítőt.

  • Ha mindez nem segít, akkor cseréljük ki a szivattyút nagyobbra. Erősebb szivattyú könnyebben megmozdítja a buborékot és eljuttatja a légtelenítőig.

A fagyálló keverék ellenőrzése

Az összekeveredett fagyállóból egy néhány centiliteres mintát veszünk egy műanyag edénybe a biztonsági vagy ürítőszelepen keresztül. Egy indikátorcsíkkal ellenőrizzük a kémhatást.

A pH értéket a színskálás indikátorpapíron tudjuk leolvasni középen, melynek 7,0 és 8,2 közé kell esnie.

Visszacsurgatós rendszerek feltöltése

Visszacsurgatós (drain-back) rendszernél a korrózió ellen fokozottan védekezni kell. A rendszerből el kell távolítani az oxigént, különben a rendszer néhány év alatt kilyukadhat. Ezért a rendszert öblítés illetve feltöltés előtt át kell öblíteni, illetve fel kell tölteni nitrogénnel.

A tető helyreállítása

Cserépre szerelésnél egyszerűen visszarakjuk a cserepeket a helyükre.

Tetőbe integrálásnál a döféspontoknál a hézagokat ki kell nyomni sziloplaszttal, és utána fel kell szerelni a takarólemezeket.

A cserepeket oldalt és fölül vissza kell rakni a helyükre, ahol szükséges méretre kell vágni őket.

A szerelési munkához szükséges kellékek (a szállításnak nem része)

  • Kenderkóc vagy menettömítő zsinór (Loctite 55)

  • Csővágó olló (végszükség esetén vághatjuk az ötrétegű csövet fűrészlappal)

  • Csőkalibráló

  • Szigetelő szalag

  • Akkumlátoros fúró

  • 22 lyukszakító (tetőbe integrálásnál, vagy körbefúrkáljuk a lemezt)

  • 40 lyukszakító (tetőbe integrálásnál, vagy körbefúrkáljuk a lemezt)

  • Félgömbölyű reszelő

  • 1/2" menetmetsző (csak ha a csomagban lévő 3 méteres vascső nem felel meg)

  • Csőfogó

  • Fafűrész

  • Fűrészlap

  • Kisflex

  • Nagyflex

  • Kővágó korong (tetőbe integráléásnál)

  • Fémvágó korong

  • Lemezolló (tetőbe integráléásnál)

  • Kalapács

  • Sziloplaszt

  • Sziloplaszt nyomó

  • 10 méteres kötél vagy gurtni

  • Forrasztópáka (csak ha az érzékelőkábelt toldani kell)

  • Forrasztóón (csak ha az érzékelőkábelt toldani kell)