Erre a kérdésre akkor tudnánk pontosan válaszolni, ha statisztikailag kimutatható lenne, hogy a kollektorok hány év alatt mennek várhatóan tönkre. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a legrégebbi rendszerünk 2005 óta működik, és előírásszerű telepítés és karbantartás mellett még egy kollektorunk sem ment tönkre.

Szokásos mértékű vizhasználat esetén egy kollektor két ember melegvízszükségletét fedezi. Ha a használat csak időszakos (pl hétvégi ház), a napkollektorok száma csökkenthető.

A mérési eredmények alapján úgy számolhatunk, hogy egy db napkollektor leadott hasznos teljesítménye a napsütéses órák alatt a tavasztól őszig terjedő időszakban kb. 650 W.

Ha kemény a hálózati víz, akkor 3-5 évente a villanybojlert illetve a tárolót a szokásos módon ki kell tisztítani.

A tavasztól őszig működő rendszer napkollektorait a kezelési útmutató szerint tavasszal fel kell tölteni, ősszel pedig első fagyok beköszöntése előtt vízteleníteni kell, illetve a hálózati víz keménységétől függően vízkőmentesíteni is kell avízkő-mentesítési útmutató szerint

Fagyállós rendszereknél évente ellenőrizni kell a fagyálló állapotát a indikátorpapír segítségével.

Lehetőség van napkollektor karbantartási szerződés megkötésére is.

Ha meg szeretné tudni, hogy az ön elképzelésének és igényeinek megfelelő rendszer mennyibe kerül, szánjon rá néhány percet, és töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat. Általánosságban annyit lehet mondani, hogy minél bonyolultabb rendszert akarunk, annál többe. De ha egyszerűbb rendszerrel is beérjük, akkor a költségek elfogadható szinten maradnak.

Ha például melegvizet akarunk és van egy Hajdú villanybojlerünk, akkor egy Hajdú bojler egységcsomaggal ez megvalóstható, akár házilag is. Ennek megtérülési ideje vízfogyaszástól függően kb 5-8 év.

Vagy ha nem ragaszkodunk a fagyállós rendszerhez, vagy más típusú bojlerünk van, akkor réz napkollektorral melegíthetjük magát a hálózati vizet tavasztól őszig. Ennek megtérülési ideje is kb 5-8 év.

A tapasztalatok szerint nem. A legnagyobb melegben sem mértünk 125 foknál melegebb kollektor hőmérsékletet keringés nélkül sem.

Ennek az az oka, hogy magas hőmérsékleten a kollektor vesztesége annyira megnő, hogy egyensúlyba kerül a napsugárzásból nyert hővel.

• A réz jobb hővezető, mint az alumínium, viszont a réz hőelnyelő sokkal vékonyabb anyagból készül, mint az alumínium hőelnyelő. Ráadásul a réz abszorberben 8 függőleges járat van, míg az alumíniumban 12. Az alumínium hőelnyelő vízjáratos profilból készül, így nincs átmeneti hőellenállás a lemez és a cső között, míg a rézcsőre a rézlemez lágyforrasztással rögzül. Mindezek alapján a teljesítményük közel azonos, az alumíniumé talán egy kicsit nagyobb.
• Az alumínium klór jelenlétében érzékeny a belső korrózióra, ezért közvetlen vízmelegítésre nem használható.
• Fagyállós rendszerekhez ezért az alumínium napkollektort ajánljuk, míg a direkt rendszerekhez, ahol magát a vizet melegítjük, kizárólag a réz napkollektort.

Ha fontos szempont a téli üzem, akkor a síkkollektorainkat hőszigetelt üveg opcióval is tudjuk szállítani. Ez egyfajta átmenet a síkkollektor és a vákuumcsöves között. A túlmelegedési problémák nem jelentkeznek annyira drasztikusan, mint a vákuumcsövesnél, viszont a hőszigetelt üvegezés miatt alacsonyabb hőmérsékleten is jól teljesítenek. Elsősorban nagyobb rendszerekbe, fűtésrásegítésre ajánljuk, ahol az esetleges nyári túlmelegedés esetén valamiféle automatikus hűtés megvalósítható. Felfűtjük pl. a kazánt, bekapcsoljuk a HMV cirkulációt vagy két kollektormezőnél az árnyékban lévő kollektort.

A kollektorok számának csak a tetőfelület nagysága és a költségvetési keret szabhat határt.